Hogy kell ógni-mógni?

Miért ne lehetne szombaton?

Szerintem lehet.

Úgy kell csinálni, hogy hajnalban, amikor csicseregnek a madarak és már kezd előbújni a Napocska vidáman fütyörészve kimész a kiskertbe, bemelegítésnek kapálsz egy kicsit Kelet, majd nyugat felé fél lábon állva szökdécselsz erre, meg arra és ha már jól beindultál, akkor felmászol a diófára, cseresznye nem igazán jó.

Akkor aztán mind a két kezeddel megmarkolsz egy vaskos ágat, de olyat ám, ami elbírja a súlyodat és függeszkedve elkezdesz lógni.

Ahogy ott lógsz, szépen, egyenletesen, ledobod magadról az 'l' betűt, így máris tudsz 'ógni', de ahhoz, hogy 'mógni' is lehessen, már gyakorlottnak kell lenni, mert valahogy az egyik kezeddel a zsebedből elő kell halásznod egy 'm' betűt és azt azt ógás elé biggyesztened, ha ezt serényen és felettébb nagy ügyességgel megtökélted, akkor véghez vitted sikeresen az ógást-mógást, csupán csak arra kell vigyázni, hogy ha, amint az különösen eleinte gyakran megesik, hogy a kezdő ógó-mógó személy zutty a pofáján landol, hogy akkor aztán ne tegyél túl nagy kárt a termésben, mert ógás-mógás közepette is óvni kell a környezetet.

Arra a kérdésre, hogy felkelő nap és madárdal nélkül lehet e ógbi-mógni, az a válasz, hogy lehetni éppen lehet, csak nem olyan hangulatos.