Mennyire veszitek figyelembe a válaszíró százalékát, ha a válasz egyébként normális, pontos és hasznos?

┌ ►Semennyire sem veszem figyelembe az értékeléseket.◄ Nagyon kevés kérdést tettem fel; mind konkrétak voltak. Mindig nagyon egyszerű volt eldönteni, hogy melyik válasz jelenti a megoldást, melyik működik, melyik van úgy. Szükségtelen lett volna azt nézni, hogy mennyi a válaszíró összesített százaléka, vagy akár az adott válasz értékelése.

Hogy nem érdemes nézni, azt már beláttam azelőtt, hogy regisztráltam volna. Egy problémámra innen volt az első találat, jó megoldást jelentett. Miután így megkaptam a választ, nézegetni kezdtem az oldalt. Szembetűnt, hogy többször is szerepel, hogy „Miért lett lepontozva a 4-es válasz?”, „aki lepontozta a válaszom, indokolja meg, miért tette?”, stb. De olyan is volt, hogy „Dögöljön meg, aki lepontozott!”, vagy csak egyszerűen „Törjön le a keze annak, aki…”.

Érdemben is nézegetni kezdtem. Nemegyszer találkoztam olyannal, hogy valamire azt írta válaszíró, hogy „A törvényben az van…”, mások is helyeselték, és 100%-on álltak. Aztán valaki megírta, hogy erről nem is törvény, hanem miniszteri rendelet szól, így eleve nem lehet törvényben az, amit írt. De ami sokkal fontosabb, eltérő volt a rendelet tartalma, idézte a vonatkozó részt, és linkelte is a hatályos jogszabályt. Erre kapott 43%-ot.

Egy idő után feltűnt, hogy az értékelésre szolgáló színes kéz-jelek (hasznos, félig-meddig hasznos, nem hasznos) előtt az a kérdés van, hogy „Hasznos számodra ez a válasz?” Tehát nem is a válasz hasznosságát (~jóságát~) lehet értékelni, hanem azt, hogy az értékelő számára hasznos-e? Így aztán teljesen szubjektív a dolog. Hiába tökéletes egy házi feladat megoldás, ha számomra nem hasznos. Semmit sem okulok egy százalék, számtani sorozat, mértékegységváltás válaszból, hiszen ezeket sok évtizede tudom. Hiába tökéletes egy búvárkodással kapcsolatos válasz; számomra nem hasznos, hiszen víziszonyom van (nem ivásra vonatkozó), úszni sem tudok.

És mindenki így van többféle dologgal.

Ebből következett az a természetes elhatározás, hogy nem csak nem veszem figyelembe az értékelést, de nem is értékelek. Pontosabban, csak nagyon ritkán, konkrét kísérlethez. ┘

┌ Mivel titkolják az értékeléssel kapcsolatos eljárást, számításokat, érdekelni kezdett. Meg akartam tudni, minél többet. Volt egy eset, amit szintén kíváncsi felhasználótársakkal derítettünk ki, de sok minden derült ki számomra itt feltett kérdésekből, válaszokból.

Például, valaki megkérdezte, hogyan lehet, hogy a 30 napos toplistán -5 pontja lett egy adott kategóriában, miközben abba a kategóriába előtte való nap írt ugyan egy kérdést, de nincs értékelve (nem volt ott, hogy hány százalékban tűnik hasznosnak), egyébként pedig jó féléve nem írt abba a kategóriába semmit sem.

Akkor már ismert volt számomra, hogy az értékelés a válasznál akkor jelenik meg, ha az értékelők válasz-értékelési százalékainak összege eléri a 125%-ot. Világos volt, hogy egyetlen értékelés esetén nem jelenhet meg, hogy hány százalékban tűnik hasznosnak válasz. Mivel a kérdező megjeleníttette a felhasználónevét, ki tudtam keresni az előző napi válaszát, és nyomtam egy zöld kezet. Erre 50% körüli érték jelent meg, vagyis valaki már előttem (eszerint előző nap) nyomott egy piros kezet. Tehát, kiderült, hogy a ponttáblázatba a nem tudható, nem látható értékelést is beszámítják.

Aztán nemrég volt egy kérdés, ahol nem értette a kérdező, miért tér el jelentősen az összesített százalék-átlaga az általa végignézett összes válaszánál kigyűjtött értékelések átlagától? Ekkor rémlett fel, hogy eszerint, a pontozáshoz hasonlóan, a nem látható értékeléseket is beszámítják az átlag-százalékba. (A válaszíró … százalékban ad hasznos válaszokat.)

↑

┌ ► Nálad is ez lehet. 69%-on állsz, bár nem láttál 69%-tól rosszabb értéket. Hát, nem láthatod, ha itt-ott lapul 1-1, vagy akár több piros kezes értékelés. ◄

► De, amit látsz – mert megjelent, hogy hány százalékban tűnik hasznosnak a válasz – az sem elegendő, mert nem tudod, hogy egy-egy érték hány értékelésből adódott. ◄

A jelenséget jól felnagyító példa (nálad nem ilyen arányú, mert nem láttál 69%-tól rosszabb értékelést, de kisebb mértékben fennállhat a jelenség): valakinek 2 válaszát értékelték, azt látja, hogy az egyiket 100%-ra, a másikat 0%-ra. Ebből azt gondolhatja, hogy az átlaga (hány százalékban ad hasznos válaszokat) 50 %. Csakhogy! Ha a 100% mindössze 2 db zöld-kezes értékelésből adódott, a 0% pedig 6 db piros kezesből, akkor az átlag ((2*100)+(6*0))/(2+6)=25%. A harmadik válaszánál az jelenik meg, hogy „A válaszíró 25%-ban hasznos válaszokat ad.” ┘

Lehet bírálni, panaszkodni, csodálkozni az értékeléseken, de az nem változtat semmin sem. Ha valaki eljut a bírálatig, panaszkodásig, csodálkozásig, akkor már felismerte, hogy ez nem a válaszok hasznosságának helytálló értékelése. Akkor pedig természetes dolog belátni, hogy nem érdemes foglakozni vele, mint bármit is jelentő értékkel. Ott vannak százalékok, mint a reklámok; egyiket sem nézem, ha látom, sem jut el a tudatomig. Hacsak nem valamilyen még ki nem derített értékelési számításhoz adhat segítséget, támpontot, bizonyságot. De, már nemigen van fehér folt, ilyen szempontból sincs okom foglakozni vele.