A Tini párkapcsolatok kategóriát miért csak 16 éven felüliek használhatják?

A dolognak hasonló oka van, mint ennek a summás véleménynek. Mert bár nem tudod pontosan miről is van szó, pontosan ki és mit szabályoz, milyen okból, milyen érvek mentén, nem is néztél és nem is néznél utána, de summás véleményed van a dologról pusztán azért, mert „nem tetszik”.

Az EU területén belül pár napja lépett életbe a GDPR (General Data Protection Regulation, azaz általános adatvédelmi rendelet), ami sok egyéb között azt is megszabja, hogy 16 év alatti személy adatait csak szülői engedéllyel kezelhet egy külső fél (így ez a honlap, illetve az azt üzemeltető cég is). Márpedig a regisztrációhoz, bejelentkezéshez szükséges email cím is ilyen adat, 16 év alattiak esetén csak a szülő beleegyezésével kezelheti (tárolhatja) ezt az oldal.

Nyilván a szülő engedélyes regisztráció elég nyakatekert lenne, így az oldalak jelentős része nemes egyszerűséggel kizárja a 16 év alattiakat. Illetve az email cím tárolása még kiváltható lehetne. De mivel nincs előmoderáció, bárki bármilyen kérdést kiírhat, amiben benne lehet az email címe, neme, kora – szokás is kiírni, hogy 16/F, 17/L – esetleg egy kép, egy skype cím, aminél az oldalnak le kellene írnia, hogy az adott adat tárolása miért történik. Ha egy 16 év alatti személyt ér atrocitás abból, hogy felelőtlenül kezeli a saját személyes adatait, akkor a cég akkora büntetést kaphat, amitől simán csődbe megy.

A 16 év alattiak adatvédelmi szempontból a legproblémásabbak, mert bár erős – néha túl erős – akarattal és a felnőttség érzésének illúziójával rendelkeznek, de kevésbé tudják mérlegelni annak a következményét, illetve annak a felelősségét, ha valamilyen adatot megadnak magukról. Pl. felnőttektől nem, de tizenévesektől láttam itt számtalan olyan „kérdést”, hogy valaki unatkozik, írjon rá valaki skype-on, a címe pedig …………. Vagy valaki emailben válaszoljon, és odaírja az email címét. Aztán utána meg csodálkozik, hogy miért kap naponta 500 kéretlen levelet. Egy felnőtt azért ilyen téren tapasztaltabb, képes mérlegelni, és képes felelős lenni az általa elkövetett esetleges hibákért.

Szintén inkább a fiatal korosztályra jellemző, hogy egy „Milyen színű csillámpóni vagy?” Facebook alkalmazásnál olvasatlanul és mérlegelés nélkül adnak az alkalmazásnak olyan jogosítványokat, amik úgy racionálisan átgondolva nem szükségesek egy ilyen alkalmazás működéséhez. Mobil alkalmazásoknál ugyanez a helyet. Egy felnőttnek azért talán jobban szemet szúr, hogy egy egyszerű kvíz miért akar a telefonon kimenő SMS-eket írni, esetleg nem egy kvíznek álcázott kártékony alkalmazásról van szó, ami emelt díjas SMS-eket fog küldözgetni, százezres telefonszámlát generálva.

Az alap koncepció tehát érthető. Hogy így, ebben a formában mennyire életszerű az más kérdés. Mindenesetre egy honlapnak minden ésszerű erőfeszítést meg kell tennie, hogy megfeleljen ezeknek az új EU-s előírásoknak. Pl. egyszer feltette a kérdést neked is, hogy elmúltál-e 16 éves, illetve a korosztályt a leginkább érintő kategóriánál pluszban felhívja a figyelmet, hogy 16 év alattiak nem használhatják az oldat. Nyilván nem lehet mindenkitől személyit kérni, így könnyedén kijátszható a dolog így is, de elvileg simán törölhetnek – ideiglenesen vagy véglegesen – valakit az összes kérdésével, válaszával együtt, ha felmerül a gyanú, hogy esetleg 16 éven aluli, így az oldal nem kezelheti az adatait.

Igen, az új jogszabály miatt van, most mindenhonnan ki akarják zárni a 16 év alattiakat.

Ez szerintem is hülyeség, mert a Tini párkapcsolatok kategóriába simán beleférnek 12,13,14,15 évesek.

Barátnőm a múltkor kiírt egy kérdést, 15 és fél éves, véletlen odaírta, hogy "15L" és másnap már nem tudott bejelentkezni a fiókjába és a kérdését sem találtuk, szóval gondolom letörölték.

Én nem tartom hülyeségnek, hogy korlátozzák a 16 év alattiakat az interneten, mert őrület, hogy mit művelnek pl. a facebookon teljesen nyilvánosan névvel, képpel.

Mit fognak csinálni, ha majd felnőttként ezek a dolgok visszaköszönnek az életükben? A szülők meg annyira le vannak maradva a technológia területén, hogy fogalmuk sincs semmiről.

Bocs, kicsit hosszabb válasz jön. Ahogy mondani szoktam, az írók darabokat írnak. Én egészeket.

> …de ha itt megkérdezem, az az utána járás egy formája nem?

Egyrészt előbb fogalmaztál meg summás véleményt, mintsem az utánajárás megtörtént volna a válaszok mentén. Másrészt igen, ez egy formája az utánajárásnak, és rögtön kevésbé summás, némileg cizelláltabb, érveket is tartalmazó véleményt fogalmaztál meg, többek között talán az általam leírtak megismerése tükrében.

> És nem csak azért mert nekem épp "nem tetszik", hanem egyszerűen hülyeségnek tartom.

Azért ott motoszkál a fejemben, hogy az érzelmek indukálták-e az azok alátámasztására alkalmas érveket, vagy az objektív nézőpontból születő érvek indukálták-e az érzelmi viszonyulást.

> Egyrészt a tiltás a legtöbb esetben sosem bizonyul jó megoldásnak

Lehet, hogy ez szubjektív vélemény, de ez így nem teljesen állja meg a helyét. Kvázi minden állam, ország törvénykezésében vannak korhatárok. Talán ezek többsége nem hülyeség. Számos dolog van, amit egy 20 éves megtehet, egy 16 éves nem. Számos olyan dolog van, amit egy 16 éves megtehet, egy 12 éves nem. Sőt bizonyos dolgoknak további kritériumai is vannak. Pl. az jó megoldásnak bizonyult a közúti balesetek számának csökkentésében, hogy az autóvezetéshez jogosítvány kell, ami bizonyos kor után szerezhető meg, az autónak időről-időre műszaki ellenőrzésen kell átesnie. Ha már autó, annak is jótékony hatása van, hogy – fogalmazzuk meg tiltásként – tilos biztonsági öv bekapcsolása nélkül autóban utazni, hogy 3 évnél fiatalabb gyerek nem szállítható gyerekülés nélkül, vagy hogy 150 cm alatti gyerek nem szállítható az első ülésen.

Másik példa: Az alkohol- és dohánytermékek vásárlásának életkorhoz kötése is eléggé hatásos. A házasságkötés életkorhoz kötése is visszavágott komoly negatív jelenségeket. Az, hogy 14 év alatti személy nem köthet szerződést, illetve 18 év alatti személy csak bizonyos jellegű szerződéseket köthet, ennek is vannak jótékony hatásai, sok visszaélést, negatívumot vág vissza.

> másrészt ez a dolog betarthatatlan

Nyilván. De úgy a törvények általában szigorúbbak, mint az a hatás, amit valójában el akarnak érni. Meg tud venni egy 16 éves egy doboz cigarettát, vagy egy üveg vodkát? Persze, hogy meg tud, ha nagyon akar. Megoldja. De nyilván aki billeg, aki bár kíváncsi lenne a dohányzás élményére, de olyan nagyon elszántan nem akar ezért megtenni mindent, azt lehet, hogy visszatartja a tiltás. Másrészt ha nem is tartja vissza, legalább néhanapján tudatosul benne, hogy ezt valamiért valakik – akik a törvényeket hozták – nem tartják jó ötletnek, és lehet, hogy pár pillanatra jobban elgondolkodnak azon, hogy milyen hátulütői lehetnek a dolognak.

Mert ha objektíven nézzük, a dohányzás az egyik legindokolhatatlanabb, ezzel szemben igen komoly addikciót okozó, és nagyon súlyos következményekkel járó legális drogfogyasztás. (Mondom ezt 41 évesen, erős dohányosként, tehát kicsit magam ellen beszélek.) Az alkohol, vagy illegális drogok fogyasztása jobban érthetőbb, azok legalább kiváltanak valami rövidtávú tetszetős élményt – megszüntetik a szorongást, boldogságot okoznak, felpörgetnek, lelazítanak, vagy a hallucinogének adnak egy komoly audiovizuális élményt –, persze hosszútávon jóval negatívabb következményekkel. Pont ettől válik csapdahelyzetté a dolog. De a dohányzás nem ilyen. Nem sok jó van benne az elején sem, ami hatása van az igencsak gyér, később meg már semmiféle pozitív hatása nincs, viszont az addikció miatt igen erős negatív élményt ad a hiánya, így nehéz tőle szabadulni. Ez egy durván logikátlan drog, és bár dohányos vagyok, egyetértek azzal, hogy jobb lenne ezt a „drogot” minél inkább kiiktatni, elfelejteni, és ha a korhatáros dohányvásárlás ezt a célt nem is éri el, de legalább tesz egy lépést ennek az irányába, még ha szerintem ennél sokkalta hatékonyabb módszer is lenne a dohányzás nagyságrendi visszaszorítására.

~ ~ ~

Itt is ez van. Nyilván egy 12 éves is be tudja jelölni, hogy elmúlt 16 éves, ha nagyon kell virágnyelven a korát is le tudja írni egy kérdésben – „van egy 12 éves öcsém/hugom” –, vagy egyszerűen csak nem írja le ezt. Ennek a kivédésére nyilván nem alkalmas a jogszabály, a szolgáltatónak – jelen esetben a GYK-nak – meg ésszerű ellenőrzést kell végeznie, nyilván nem fogja minden regisztrált személy személyi igazolványának szkennelt változatát bekérni. Tehát a tiltás ilyen módon látszólag nem éri el a célját.

De tényleg nem éri el a célját? Ha a példánkban ez a 12 éves gyerek regisztrál ide, beikszeli, hogy elmúlt 16 éves, akkor azért csak ott motoszkál a fejében, hogy itt most valamitől őt védeni akarják, vagy hogy kvázi tilosban jár, és ha ennek okán egy kicsivel óvatosabban, körültekintőbben oszt meg kérdés és válasz formájában magáról dolgokat, akkor máris beljebb vagyunk egy lépéssel.

Lehet, hogy a 12 évesünk nem is a valódi veszélyt érzékeli, nem azt, hogy bizonyos tevékenységnek, bizonyos adatok megosztásának lehetnek rá nézve kockázatai. Lehet, hogy azért fog jobban vigyázni ezen adatokra, hogy ne bukjon le. De ez így van minden törvénnyel. Ha mindenki képes lenne minden jogszabály értelmének belátására, akkor nem is lenne szükség jogszabályokra. Aki tudja, hogy mondjuk a buszon való bliccelésnek milyen áttételes következményei vannak, ami a társadalom számára káros, és mivel a társadalomban ő is bele tartozik, így áttételesen rá nézve is káros, az nem azért nem fog bliccelni, mert szabályokban lefektetett szankciókra számíthat, hanem a saját erkölcsi értékrendje, belátása miatt. Aki meg nem – vagy még nem – képes ezek átlátására, megértésre, annak van ott a jogszabály, hogy ha nem az áttételes társadalmi negatív hatásoktól fél, akkor féljen a közvetlen szankcióktól.

> Kellenek a szabályok, de az ilyen mértékű korlátozások már nem az egyén védelmét fogják szolgálni, csak arra jók hogy az ember méginkább korlátozva érezze magát.

Társadalomban élünk. Ennek számtalan haszna van, a – a szűkebb és tágabb értelemben vett – társadalom többre képes, mint az egyének külön-külön. Ha mindenkinek magának kellene megtervezni és megépíteni a saját autóját, nem sok autó lenne az utakon. De pont ezért a társadalomnak megvannak a maga szabályai, a társadalom érdekében az egyénnek bizonyos korlátokat nem szabad átlépnie, illetve bizonyos kötelességekkel jár az, hogy a társadalom része legyen.

Igen, ez egy korlátozás. Is. De nem a korlátozás a valódi cél, hanem a védelem. Nyilván korlátozás itt Magyarországon az, hogy nem tarthat bárki fegyvert. Az USA-ban ennek megvan a tradíciója, a szabadság korlátozásának tekintenék, ha megszigorítanák a fegyvertartást. De a korlátozás valódi célja nem a korlátozás, hanem a védelem. Ha kvázi mindenki fegyverhez jutna, te is nagyobb eséllyel eshetnél áldozatul fegyveres atrocitásnak. Az USA-ban vannak iskolai lövöldözések. Nálunk nincsenek. Persze lehet vitatkozni, hogy a fegyvertartást milyen korlátok között tartjuk, egyáltalán legyenek-e ennek korlátai, de kétségtelen, hogy ahol tiltva van, ott a társadalom tagjainak a védelme érdekében van tiltva, tehát a védelem és nem a korlátozás a lényeges.

Lehet neked is cizellálja kicsit a véleményedet, ha nem (csak) abból az irányból közelíted meg a kérdést, hogy ez egy korlátozás, ami nyilván bizonyos lehetőségektől foszt meg, hanem abból az irányból is ránézel, hogy ez valamitől való védelmet szolgál, mi az, ami ellen véd, annak milyen hatásai vannak.

> Ez pedig egy diktatórikus jellegű rendszer jellemzői…

Azt, hogy vannak jogszabályok, kötelezettségek, tilalmak – ilyenek a legdemokratikusabb, legszabadabb államokban, illetve a legdemokratikusabb, legszabadabb közösségekben is vannak –, azt ne keverjük össze a diktatórikus rendszerrel.

A diktatórikus rendszer lényege, hogy a szabályok nem valamilyen társadalmi szempontból fontos célért születnek – még ha rossz módszerekkel is –, hanem a szabályok a mindenkori hatalomgyakorló önkényes céljai érdekében, ezen hatalom megtartása, megerősítése, bebetonozása, a hatalmi elit személyes érdekei alapján születnek, a társadalom érdekei ellenében.

Például ha leülünk ketten sakkozni, akkor szigorú szabályok szerint játsszuk ezt a játékot. Ez mindkettőnk érdekét szolgálja. De attól, hogy szigorú szabályok vannak a játékban, attól nem válik diktatórikussá, mert ezek igazságos szabályok, rád és rám ugyanúgy érvényesek, engem nem juttatnak előnyhöz, még ha én diktálom a szabályokat, akkor sem. Attól válik diktatórikussá, ha olyan szabályt határozok meg, hogy én bármikor levehetem bármelyik figurádat a tábláról – akkor is ha nem lehet leütni semmivel –, te viszont nem teheted meg ezt az én figuráimmal. Ez az, ami diktatúra.

Ez a 16 éves korhatár nem diktatórikus szabály, hiszen ebből sem hatalmi, sem anyagi, sem más természetű előnye nem származik annak, aki a jogszabályt megalkotta, vagy a jogszabály megalkotásával megbízta a megfelelő szerveket. Ezért nehéz ezt diktatórikus természetűnek tekinteni.