Miért hiszi azt itt sok ember, hogy a pontozós kezek like gombok?

De nem lehet tenni rá magasról, mert az igazság érzet felháborodik benned, bennem. Ezzel küzdök én is. Ami most hasznos számomra, hogy

- ez az ő véleménye, az ő dolga...

tehát nem az enyém.

Ha meg nem az enyém, akkor meg felvenni másnak a terhét, beszólásait, viccelődéseit... nem egy okos dolog. Csak sokszor nehéz. Mostmár értem, hogy mit jelent, a bölcs sokszor hallgat.

Ha belekerülsz egy ismeretlen csoportba, ott is, ha egy picit más a véleményed, már ki vagy nézve, pláne, ha más a stílusod, akkor már szóba se jöhetsz.

Ide vezet sajnos az ÉN központúság. Hogy olyan tökéletes vagyok, tehát nálam csak hü@ébbek vannak azokkal nem álok szóba, ha mégis , csak lenézem, leszólom őket. Így a beképzelt tökéletesnek sincs barátai, és a másik embernek sincsen.

A barátság nem azt jelenti, hogy mindenben 100%-osan érts velem egyet. Sőt az a jó, hogy egyedi vagy. De tudom, hogy meghallgatsz figyelmesen, amit elmondok nem adott tovább, és elfogadsz a hibájaimmal együtt. Mert nem vagyok tökéletes senki se az. Sokszor a nemlétező tökéletes ismerősre vágyunk aki nem létezik, de cserébe gondolkozzon, úgy, és nézzen ki úgy ahogy én. Nemcsoda hogy sok ember magányos.

A természetes az lenne, hogy becsüljük egymást, az egyiknek tudom, hogy ezt mondhatom el, mert erre fogékonyabb , a másiknak amazt, de minden ismerősömet nagyon szeretem.

Ez helyet lenézik egymást az emberek, minél bunkóbb a beszólás annál viccesebb....

Ki van magából fordulva a világ. De remélem hogy minden ember megtalálja a helyét a világban, azokkal az embereket akikkel boldog lehet. De addig is nem kell hogy felvegyük a mások szitkozásait, beszólásait, ha még igazságtalan akkor sem.

Erre mondják , hogy csak értelmes emberrel lehet vitatkozni, mert ő legalább meghallgat, és elgondolkozik azon amit mondtál.