Te is csalódtál a gyakorikerdesek.hu válaszolóiban?

Szerintem minden kategóriában vannak válaszolók.

De a kérdés feltevésének módjában, illetve a kérdés mibenlétében is lehet ok, ami miatt nem törődik vele senki.

Egy jó kérdés jellemzői:

- A kérdés címe összefoglalja a problémát. Hibás kérdésfeltevés: „Tudnátok segíteni?”, „Mi a véleményetek”. Az ember ilyen kérdésekre nem biztos, hogy rákattint.

- A kérdés leírása kellően tömör, a lényeget tartalmazza, de azt igen. Sok kérdés van, aminél úgy kell harapófogóval kihúzni a kérdezőből, hogy miről is van szó. Vannak kérdések, amelyekhez A4-es méretű leírások vannak, ami önmagában nem baj, csak nem tartozik a kérdés tárgyához.

- A kérdés legyen egyedi. Senki nem fog olyan kérdést megválaszolni, amit naponta háromszor tesznek fel.

- A kérdés legyen nehéz. Triviális kérdésekre, vagy a Google segítségével fél perc alatt megtalálható válaszok esetén is ritkábban válaszolnak.

- A kérdés legyen könnyű. Itt is csak átlagemberek vannak. Egy-egy nagy tudású szakember is előfordulhat egy-egy kategóriánál, de ha a Fermat-tétel bizonyításának 86. oldalára kérdezel rá, akkor valószínű senkinek nem lesz lövése a témához.

- Látszódjon, hogy a kérdésre próbáltál választ találni. Pl. ha leírod, hogy „itt kerestem, de itt csak azt írták”, akkor az ember hamarabb segít, hiszen te is küzdöttél a kérdéssel. Nem helyetted, hanem téged kiegészítve válaszolunk. Pl. a házi feladat kérdések már a könyökömön jönnek kis. Esetleg ha érdekes a feladat, akkor megoldom, vagy adok a megoldáshoz támpontot, de nem házi feladat megoldó kör vagyunk.

- Legyen kellő tudásod a témában. (Lásd az előző pont.) A „Hogyan írjak operációs rendszert? (Még életemben nem programozta.)” című kérdéseket is simán ignorálja az ember.

- Legyen a kérdésed fontos. Ha mindenféle tét nélkül teszel fel kérdéseket, akkor arra is ritkábban válaszolnak. Ha a kérdés olyan, hogy látszik, hogy valóban szükséged van a válaszra, akkor könnyebben vonod be az embereket a probléma megoldásában. A „mikor nyit az okmányiroda Pilipócson” kérdésben érezzük, hogy érintett vagy, hogy tényleg szükséged lenne a válaszra (még akkor is, ha valószínű Google segítségével fél perc alatt megtalálható a válasz). A „Mekkora a legnagyobb kráter a Holdon” című kérdésnél viszont nem biztos, hogy szánok rá időt, hogy megkeressem neked, hiszen ha nem tudod meg a választ, akkor sem történik semmi.

Mindamellett lehet peched is. A kérdést idővel ki lehet emelni, esetleg átfogalmazva, pontosítva újra feltenni. Ha az éjszaka közepén kérdezel, akkor nagyobb az esély, hogy válaszolatlanul csúszik le a listákon.

De ha belinkelsz pár általad kiírt, megválaszolatlan kérdést, akkor esetleg ha tudok, válaszolok rá. Vagy ha nem, akkor esetleg a fentiek alapján le tudom írni, hogy jó-e a kérdésfeltevés és ha nem, akkor hogyan lehet feltenni hatékonyabban.

Nem csalódtam, eddig 5 oldal kérdésemből 3-ra nincs válasz, de mindegyik nélkül jól megvoltam. 2xSü kollégához annyit írnék, néha jól fog az A4, de ezt nem is cáfolta.

"Ha mindenféle tét nélkül teszel fel kérdéseket, akkor arra is ritkábban válaszolnak"

Én inkáb azt vettem észre, a kamu/elmélati kérdésekhez, ha ez a tulajdonság le van szögezve, kb. ugyananny, de hasztalanabb válasz jön, mivel az emberek szeretnek marhulni. de lehet, hogy ez csak az én észrevételem, 2xSü régebbi itt, mint én, jobban tudhatja.

#6: Nincs baj a hosszabb kifejtésekkel, ha valóban szükség van rá. Én is sokat írok, de csak azért, mert mindig szükségét érzem egy-egy mondattal megtoldani a mondandómat, tehát úgy érzem szükség van rá. Lehet, hogy ez hiba, de attól még a témába vág.

Itt inkább olyanra gondolok, hogy valaki leírja a fél napját, és a 10. mondatnál látod ezt: „És akkor felszálltam a buszra, és ott hallottam, hogy valaki azt mondja a mellette ülőnek, hogy: … … … Szerintetek igaz, amit mondot?”. Jó ez sarkított téma, de találkoztam már olyannal, aki egy fogyókúrás kérdésnél leírta, hogy mennyire jó tanuló, milyen sok barátja van, meg még egy csomó olyan dolgot, aminek semmi köze a kérdéséhez.

„Ha mindenféle tét nélkül teszel fel kérdéseket, akkor arra is ritkábban válaszolnak”

Itt is arra gondolok, hogy ha pl. házi feladathoz kell valamit megcsinálni, akkor még csak-csak megoldja az ember az adott feladatot. De ha szorgalmi feladathoz kell, akkor nem annyira szívesen, hiszen az illetőnek semmi baja nem származik belőle, ha nem csinálja meg. Ha viszont 40 évesen egy munka során felmerülő feladathoz kér segítséget, mert rég tanult pl. fizikát, nincsenek tankönyvei, akkor az ember sokkal szívesebben segít.

Példa: Ha valaki megkérdezi, hogy melyik a földön létező legrégebbi város, hát akkor jó, ilyen érdekes kérdéseket én is fel tudok tenni. Ha viszont úgy kérdezi meg, hogy pl. a diplomamunkájához kell, és leírja esetleg, hogy mit talált eddig, akkor lehet, hogy belemegyek a kérdésbe, utánajárok. Ugyan érdekelhet engem is a válasz, de hogy magam keressem meg, ahhoz kell némi motiváció, hogy ez valakinek ténylegesen a hasznára van. Az ember néha nem szereti felesleges dolgokra pazarolni az idejét, még akkor sem, ha történetesen unatkozik.

Legalábbis én így vagyok ezzel. Hogy más hogy van vele, azt nem tudom, de sejtésem szerint sokan állnak még így hozzá a kérdésekhez.

A kamu kérdésekre meg azért válaszolnak többen, mert ahhoz nem kell tényleges tudás, ha hülyeséget mondasz, akkor sincs tétje a dolognak. Mikor a kérdésfeltevés szempontjait soroltam fel, akkor nem két különböző kérdés között tettem különbséget, hanem egyazon kérdés különböző interpretálását különböztettem meg.