Megérdemli a kérdést feltevők nagyrésze, hogy hosszú és kimerítő választ adjunk, a legjobb tudásunk szerint, sok "kutatómunkával"?

Nem az a lényeg, hogy ki érdemli meg, hanem az, hogy az ember mindig a lehető legjobb tudása szerint segítsen másoknak.

Igen, sajnos nagyon sokszor még egy köszönöm sem jár érte vagy pont a leghasznosabb válasz van lepontozva mások által.

De pl. a mentős sem mérlegeli, amikor kihívják, hogy vajh megérdemli-e az életet a delikvens, mert ezt nem az ő dolga megítélni. :)

Az én lelkiismeretem akkor nyugodt, amikor tudom, hogy segítettem - még ha el is szomorít az érte nem kapott vagy másoktól csak negatív érzetet eredményezett reakció.

Neked pedig tisztelni kell azt, ha a másik más nézeteket vall s ráhagyni a dolgokat.

Ám pl esetemben sokszor kapok pozitív visszajelzést.

Ok-okozatok, egyszerű élő példákkal vázolom fel irományaimat. Ritka, ha valaki nem ért egyet.

Az is általában azért van, mert magára veszi s reflexből tagadja azt a tényt, ami pl őt érinti és fájó pontja. Ilyenkor megy a hiszti.

De mondom, szerencsére ez ritka.

S van egy másik réteg, akik szöveget nem tudnak értelmezni, azzal nem lehet mit kezdeni.

Köszönömöt pedig nem várok, mindenki szíve joga, hogy mit kezd az iromány után.

Az is megesik, hogy pl x hónap után jön fel gyakorira s utólag ír stb.

Nem tudhatod. Emellett, ha nagyon zavar, akkor megteheted, hogy nem válaszolsz. Nem kötelező.

Tudod, ez az a szitu, hogy "én megtettem, amit tudtam s megy tovább az élet", nekünk is vannak dolgaink, tennivalónk stb.

Ha elesik valaki s kezet nyújtok az illető eldöntheti, hogy elfogadja-e vagy sem, megköszöni-e vagy nem.

Covid idején az elesett néni reflexből nyúlt a kezemért, de félúton megállt keze a levegőben. Egyből kapcsoltam, hogy biztos fél a covidtól és mutattam a kezemben frissen nyomtatott papírt, hogy semmi gond, negatív a tesztem.

Egyből felsegítettem.

Megköszönte.

Ha jól tagolt és értelmesen összeszedett a válasz, valakinek még jól jöhet ha nem is olvassa el mindenki.

Az oldal alapértelmezett tagolásánál hatalmasak a sorközök, és ha még ezek mellé nem bekezdéseket ír valaki, hanem 1-2 mondat elé és mögé üres sorokat szúr be, azt már fárasztó összefüggéseiben látni és végigértelmezni. Az olyan kommentek mint amit a felettem lévő ír (egyszavas-kétszavas töltelékmondatokkal széthúzva), el sem olvasom.

Csak azt érdemlik. Ha valamiért idegesítő a kérdező vagy maga a kérdés, az az ignorálást érdemli.

Itt sokan rendkívül jópofának tartják, hogy nyers, bunkó, arrogáns, savankás, frusztrált, ellenséges stílusban beszólnak, írogatnak.

Holott kívülről az látszik az ilyen válaszadókon, hogy mennyire nincsenek rendben saját magukkal. Hiszen aki rendben van magával, az nem bánt, nem rombolja a másik embert. Csak az rombol, csak az bánt, akinek saját magával van problémája, aki kibillent a harmóniájából.

Ha a kérdés hüéyeség, vagy értelmezhetetlen, akkor legjobb nem reagálni rá. De ezek a szánalmas beszólogatások, kioktatások, áldozathibáztatások, ellenefordítások nagyon gázok, nagyon rossz színben tüntetik fel a válaszadókat. Egy pszichológus ismerősömmel szoktuk néha elemezni őket, rengeteg dolog átjön a válaszolók lelkivilágáról.