Ti magyarolszágiak miért beszéltek másként magyarúl mint mi, Nagyváradon?

A krumpli az nálunk is krumpli a közbeszédben. A metélt szót se nagyon használjuk, simán csak tésztának nevezzük. A stivuitor-ról ordít, hogy román eredetű szó, ezért nálunk tkp. ismeretlen.(Trianon előtt ugyebár nem volt túl elterjedt ez a szerkezet, amikor elterjedt meg már nem is egy országban éltünk ezért természetes, hogy más szóval illetjük).

Nálunk Győr-Moson-Sopronban ez a helyzet, az ország távolabbi területein(pl: Pest, Nógrád vagy Szeged) megint kissé eltérő szókinccsel rendelkeznek ottani honfitársaink. Erdélyen(Nagyvárad igazából Partium része és nem tartozik a történelmi Erdélyhez, csak az egyszerűség kedvéért nevezzük a teljes Romániához csatolt részt Erdélynek) belül szintén több eltérő tájszólás létezik, a székelyföldi beszéd is simán különbözhet annyira a váraditól mint a győri. A felvidékieket megint csak könnyen felismerni leginkább a kiejtésről.

Egyébként a magyar nyelvterületen belül nincsenek olyan ordítóan nagy különbségek, a németek meg az olaszok pl. még mindig sokkal nehezebben értik egymást mint mi. De még a szlovákok és a szlovének is. Ha jól tudom a csángó tájszólás az ami a leginkább eltérő a többitől, de ők már évszázadok óta nem a magyar állam területén élnek.

A krumpli és a burgonya is jövevényszó. Előbbi német, utóbbi francia. A kukorica a tengeren túlról származik.

Néhány szó Dobos C. József szakácskönyvéből:

ugorka, foghagyma, párhagyma. Nagy baj, hogy ezek mára uborkára, fokhagymára és póréhagymára változtak?

Régebben azt mondták, a völgy uralja a hegyet. Ma a hegy uralja völgyet. Baj, hogy ez most ilyen?

A blokk idegen szó, de panel is. A padlizsán magyarul tojásgyümölcs, törökparadicsom. A vinete kizárólag Erdélyben használt szó, ott is inkább a Havasalföldön. ROMÁN eredetű szó (vânătă), nem magyar. Magyarországon is használják, de csak a padlizsánkrémre.

A stivuitor megint csak román szó.

Tudok neked olyan magyarországi szavakat írni, amit magyar-magyar szótárként magam sem értenék, mert annyira tájnyelvi, hogy ki sem lehet találni.

Az egyszerűbbek közé tartozik a csak a Nyírségben, Szabolcsban és Erdélyben használatos nyittani szó a nyitni helyett.

Írok neked még nem magyar szavakat, amiket mi magyarországi emberek. Nem ősi szavaink.

papa, tepsi, csődör, balta, buzogány, csákány, búza, árpa,kép, borsó, eke, kampó, gyümölcs, alma (nem folytatom, több száz van belőle.

Német jövevényszavak: [link]

Ti ott Nagyváradon egyiket sem használjátok, mert nem magyar?

Azt ügye tudod, hogy a magyarul nálatok sem hosszú ú:

Az, hogy sok szót átneveztek, tökéletes őrület.

Mi az utolsó mondatot is másképpen mondjuk, bár egy vesszőt nem számítva nyelvtanilag helyes:

Ez csak töredéke a sok SZÓNAK, amit nem úgy használtok, ahogyan mi.

" a magyarolszági tájszollás közr."

A kérdésedben is, a kommentedben is "Magyarolszágról" beszélsz.

Ezt is így mondják Nagváradon?

És az a rengeteg hosszú ú-betű mióta magyar, hogy a többi apró helyesírási hibáról ne is szóljak?

Romániában - érthető okokból - nem tudott úgy fejlődni a nyelv, mint itthon, ezért a régiesebb formákat használják. Egy francia is nehezen érti meg a kanadában használt beszédet, mert szavaik, kifejezéseik még a régi, többszáz évvel ezelőtti francia nyelv töredékeit használják némi angollal keverve, ahogy ti is románnal keveritek a régies magyar szavakat.

Pl. tengerit (kukorica helyett) minimum száz éve nem használja a magyarországi magyar nyelv.

„Miért etetitek az ilyen kamu kérdéses trollokat?”

Ő is unatkozik, meg mi is! Nagyváradon úgy mondják, hogy támpit.

Kérdező, én is nagyváradi vagyok, de még soha életemben nem hallottam, hogy a targoncát valaki stivuitornak hívná. Ok, a románok valószínűleg igen, de velük meg pont nem beszéltem erről. Véleményem szerint te valójában nem is vagy váradi, csak idejöttél trollkodni. Ez látszik a helyesírási hibáidból, melyek olyan erőltetettek, hogy süt róluk, hogy kamu az egész :)

#5: Az utolsó mondatot mi is így mondjuk, vagy legalábbis nekem picit furán hangzik ahogy a kérdező fogalmazott.