Mit kaphat azért valaki ha vissza él más képével?

Azt „kaphatja”, amit a sértett kezdeményezésére a bíróság megállapít.

A képmáshoz való jog megsértése, ha a kép készítéséhez, vagy felhasználásához nem járul hozzá az érintett személy. Nincs szükség az érintett hozzájárulására a felvétel elkészítéséhez és az elkészített felvétel felhasználásához tömegfelvétel és nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel esetén.

A képmáshoz való jog az egyik nevesített személyiségi jog.

1.) A személyiségi jogok érvényesítése:

a) A személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni.

b) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet. A cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel.

2.) Akinek személyiségi jogát megsértették, követelheti

a) a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

b) a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

c) azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;

d) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;

e) azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

3.) Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését.

4.) Akinek személyiségi jogát megsértették, kérheti sérelemdíj megállapítását:

a) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért.

b) A sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges.

c) A sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire - különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására - tekintettel, egy összegben határozza meg.

Lásd: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1.) 2:54. §; 2.) 2:51. §; 3.) 2:53. §; 4.) 2:52. §

A törvény hatályos teljes szövege elolvasható, például, itt: [link] , vagy itt: [link]