Lázadás a kamaszlázadás ellen? Nektek mi a véleményetek erről?

A jó szülő sajnos ritka,ott kezdődik a gyermeknevelésre való rátermettség vagy érettség(i),ha rájön a szülő,hogy a kicsiknél a "hiszti korszak" valójában abból fakad,hogy egyénné válik a kollektív éntől a gyermek,és lesz saját akarata,szeretne dolgokat a saját tempójában felfedezni,megismerni,de persze erre a szülőnek nincs ideje,meg ő tudja hogy azt úgy nem,azt most nem,..

Ez a nevelési hiányosság mély nyomot hagy a gyermekben,ez az első törés valójában,amikor erőszakkal a szülő dönt,és akar.Majd ez egyre csak erősödik,egészen a serdülő korig,vagy még utána is,nézzetek csak vissza,miből fakadt a legtöbb vita,veszekedés.Nem a pénzből és nem a ruhából,nem abból hogy nem segítesz...

A rossz szülő akarnok-zsarnok.

Így a gyermek megtalálja a hasonló sorsú új családját,ahol lehet valaki,lehet dönteni,szabad lehet,és megkaphatja azt a szeretetet,figyelmet,megbecsülést,amit a szülőktől már rég nem kap meg.

Csak ennyi a létjogosultsága ezeknek a kis bandázásoknak,az okot a rossz szülő szolgáltatja,a seb örök,az elfojtás pedig...

Jól mondod,a társadalom oktalansága vezet ide,a jóléti társadalmakban azért tizede volt a gond,mert nem kellett körme szakadtáig és pattanásig feszülnie a szülőnek,jutott idő szeretni is.

De egyszerű ember lévén szeretek egyszerűen fogalmazni,adj enni a kutyának és szeresd,ő viszont szeret,mert nem bántod,és te vagy a táplálék forrás neki.

Vagy:

rúgj bele a kutyába,és adj neki enni.Soha többé nem lesz bizalma hozzád,de lehet hogy a többi emberhez sem.

Kivert kutya,ez is ismerős,nevel ilyeneket a társadalom is.

Egy forgalmas helyen állj meg fél órára,egyet biztos találsz.