Mit gondoltok inkább jobb egy gyengébb suliba erősnek lenni vagy egy erősebb suliba gyengébbnek lenni?

Erős iskolában gyengébbnek lenni:

Előny: Valószínű jobban húz fel az átlag, jobban motivált leszel, hogy többet hozz ki magadból.

Hátrány: Lehet, hogy az iskola erőssége miatt rosszabb jegyeket szerzel, ami viszont a továbbtanulásnál számíthat.

Gyenge iskolában erősnek lenni:

Előny: Valószínű jobb jegyeket kapsz, mintha egy erős iskolában lenné gyenge tanuló.

Hátrány: Könnyebb teljesíteni, így kevésbé motiváló tanulni, lehet, hogy a jegyeid jobbak lesznek, de a tudásod alacsonyabb szintű lesz.

Igazából egyik sem az igazi, így feltéve a kérdést kicsit hamis dilemma, én inkább közepes iskolában próbálnék meg minél jobb lenni.

a logikai buktato az, hogy gyengenek lenni nem jo, ezert nem lehet lehetseges valasz abban, hogy melyik a jobb.

a masik, hogy barmit meg lehet tanulni. Maximum akkor lehetsz gyenge, ha lusta vagy ezt meg tenni, ebben az esetben automatikusan a gyenge suliba valo vagy ahol ez nem hatrany, vagyis valaszoltal a kerdessel, mert a az egyik lehetaeges valaszt kizartad, ezert logikai buktto.

Szerintem a kérdés érthető volt és nincs benne semmi logikai bukfenc. Az erős és a gyenge itt relatív jelzők, az adott iskola átlagához, elvárásaihoz mérve erős és gyenge. Nyilván lehet ugyanaz a focicsapat, ugyanazzal a teljesítménnyel egy nagyon erős csapat az NBII-ben, de gyenge csapat az NBI-ben.

Hogy bármit meg lehet tanulni, az sem igaz. Tudni valamit nem feltétlenül jelent lexikális tudást, adott esetben megfelelő szintű intelligenciát vagy kreativitást is kíván. Egy 80-as IQ-val rendelkező ember lehet, ha kellően szorgalmas, akkor be fogja tudni magolni mondjuk a deriválás szabályait, de erősen összetett függvényeket nem lesz képes deriválni, mert ott szükség van nem csak a lexikális tudásra, hanem a tudás helyett a valódi megértésre, a mintafelismerésre, analitikus elemzésre, ami meg nem magolás, hanem intelligencia kérdése. Bár abban igazad van, hogy bizonyos képességek hiányát egy bizonyos szintig ki lehet váltani szorgalommal, kitartással.

Az iskolák között sem kizárólagos különbség van, az iskola tanulóinak képessége nem azonos, hanem egy intervallumban mozog. Adott tudással bekerülhetsz egy gyengébb és egy erősebb iskolába is. Nyilván a világ leggyengébb iskolájába is felveszik a világ legokosabb, legintelligensebb, legkreatívabb diákját is, nem fogják azért kirúgni, mert színötös bizonyítványt kap. Lehet, hogy tanácsolják neki, hogy esetleg próbáljon szerencsét egy jobb iskolával, de kirúgni nem fogják, ha ő maradni akar.

Pl. egy kicsit az én esetem is ilyen volt. Anno általános iskola után a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba jelentkeztem első körben. Itt külön felvételi volt, a többi középiskola felvételije előtt, és nem is a jegyeimmel, hanem a hittan tudásommal voltak problémák. Aztán elgondolkodtam, hogy egyáltalán jó-e nekem a gimnázium. A szakközépiskola is ugyanúgy ad érettségit, akkor az egyenértékű volt minden szempontból a gimnáziumi érettségivel, viszont a szakközépiskola elvégzésével egy szakmát is kapok. Mivel tudtam, milyen irányban akarok továbbtanulni, így úgy gondoltam, hogy bár valószínű egy gimnáziumban is helyt tudnék állni, praktikusabb lenne egy középiskolába jelentkezni. Így is lett, szakközépiskolában tanultam tovább, ugyanúgy leérettségiztem, mint egy gimnazista, csak egy évet ráhúzva még kaptam egy villamosenergia-ipari technikus végzettséget is, és innen ugyanolyan esélyekkel tudtam jelentkezni főiskolára, nota bene fel is vettek úgy, hogy matematikából és fizikából a főiskolára jelentkezők közül egyik legjobb pontszámmal írtam meg a központi érettségit.

Nekem bejött az, hogy inkább legyek ha nem is egy gyenge, de egy közepesebb iskolában jobb tanuló – mert azért az átlaghoz képest jobb jegyeim voltak –, de így utólag azért felmerült bennem, hogy ha gimnáziumban tanultam volna tovább, mennyire húzott volna fel a magasabb elvárás, illetve a magasabb átlag. Illetve nekem bejött, de nem tudnám azt mondani, hogy objektíven nézve az én stratégiám volt a legjobb.

Hat susu, latszik, hogy nem jartal foiskolara, megmagyarazza, azt, hogy miert nem tudtad kikezdeni a logikamat, pedig a rizsazassal ha nem is az egeszet egy jo reszet el lehet vegezni mire belejossz a maradekba.

Akkor en is mondok egy peldat: Elso matek oramon fosulin mar derivalasrol is szo esett es kerdeztek is a jelenlevoket, hogy ki tudna megoldani, es kb a banda fele keszsegesen jelentkezett is, mig nekem lovesem sem volt, hogy az micsoda, mert szintugy kozepsulibol jottem szakmaval. Kesobb kiderult, hogy aki gimiben erettsegizik azok errol is tanulnak.

A lexikalis tudas meg megertesnek semmi koze a tanulashoz. Az ember barmit meg tud tanulni, a szorgalom csak a szukseges idot vagy tananyag mennyiseget szabalyozza. Szerintem amire te akartal utalni azaz akaratero.

Es tok mindegy, hogy relativ vagy nem relativ dolog van a logikaban. A gyenge egy negativ nem kivanatos kifejezes, es a feltetelezett szemely aki ilyen kifejezest hasznal a gyenge verzioba lenne valo a sajat szabalyait kovetve ami egy nem kivanatos valasz, szoval duplan logikatlan es egyben felesleges a kerdes. Persze az elozo magyarazatomat sem fogdat fel ugyhogy valszeg ezt sem fogod hehe