Miért pazarolják a papírt a kiadók az akár 50-60 oldalnyi hosszú Jegyzetek, Felhasznált irodalom részre? Olvassa azt bárki is? Nem volna gazdaságosabb egy linket beleírni a könyvbe, és akit érdekel, az online megnézhetné ezeket a fejezeteket?

Egyáltalán nem elég.

A Tamásshy Edőmér Lóránt: A Békák nem élete, különös tekintettel a tavak elláposodására, Breki Kiadó, 1924., 147 oldal közepe az száz év múlva is fellelhető, kutatható lesz. Az internet meg talán addigra a múlt homályába vész.

És miért kellene minden hivatkozott irodalmat feltenni az internetre?

És hány évtized alatt lehetne megoldani? Még az OSZK sem tudja a saját gyűjteményét szöveges formában digitalizálni. A legtöbb anyag csak képként van meg.

Egyébként meg a kiadók semmit nem pazarolnak. Ezzel az erővel azt is írhattad volna, minek a könyv, miért nem csak webes/digitális anyag készül.

Egy tudományos munkát szigorú előírások szerint kell szerkeszteni.

A felhasznált irodalom kötelező elem.

És hidd el, olvassa is az, aki komolyan foglalkozik a témával.

Ezen túlmenően az eredeti szerző is elvárja, hogy ha idézik, akkor nevével együtt.