RGB színkódot hogy "fordítsak" le festék színre?

fordítsák az felszólítómód. Az RGB nem kód.

És kik fogják kikeverni azt a színt?

Nem szeretnék regényt írni feleslegesen.

Ha röviden írom le, jön egy kolléga, s beleköt.

A színtan egy külön tudomány.

Fényszínről, tárgyszínről, összeadó és kivonó színkeverésről beszélünk, színterekről stb.

A fényszín a kék, a zöld és a vörös. Ennek egyenlő aránya adja a fehér fényt (Ez fontos!).

A tárgyaknak tk. nincs saját színe, csak szűrőképessége.

A fehér papír a fehér fény komponenset egyenlő arányban veri vissza. Ha vörös fénnyel világítod meg, akkor vörösnek is fogod látni.

A tárgyszínek úgy jönnek létre, hogy a fény összetevőit nem egyenlő arányban veri vissza.

A színeket valahogy le kell írni. Léteznek elméleti színterek, amelyek nem függnek eszköztől.

Az RGB színtér a fény színeinek megjelenítésére való, s eszközfüggő.

Ez azt jelenti, hogy a meghatározott értékek nem egyformán jelennek meg valamilyen világító eszközön (monitor, telefon képernyője, televízió stb.)

A teljes színtartományt nem tudja egyik sem megjeleníteni.

Többféle eljárás van arra, hogy mi legyen a meg nem jeleníthető színekkel, s az ábrázolhatóak hogyan torzuljanak az optimális hatás érdekében.

Azok az értékek, amelyeket írtál, a számítógépes rendszerben nulla és kettőszáz ötvenöt közé eső szám.

Ez a 8 bites szervezés miatt van.

Az R-0 azt jelenti, hogy a vörös érték nulla, azaz semmi vörös összetevőt nem tartalmaz a szín. A maximumot a 255 jelenti. (elsőnél minden bit 0, a másodiknál minden bit 1). Nem százalék.

A nyomtatásban a CMYK színteret használjuk, ami cián, magenta és sárga összetevőket jelent. Kivonó színkeverésről beszélünk, s ez is eszközfüggő.

A színtér jóval kisebb, mint az RGB színtér. Azaz a látható fény még szűkebb tartománya jeleníthető csak meg.

Vannak színek, amelyeket aránylag jó közelítéssel lehet ábrázolni, s vannak olyanok, amelyeket szinte lehetetlen, illetve még Hi-Fi color 6-7 színes nyomtatásnál sem megoldható.

Az eszköz itt a nyomási eljárás (magas, mély, ofszet, flexo stb., illetve lézer, tintasugaras stb. nyomtatók), a felhasznált festék és papír is befolyásolja a végeredményt.

Ezeket mind szabványokban rögzítik.

A CMYK-nál nem írtam a K jelentéséről, ez betű szerint Key rövidítése, szokták kulcsszínnek írni magyarban, de nem túl jó. Arról van szó, hogy a színbontáshoz használt szűrők nem töklétesek, s a festékek sem.

Ha a ciánt, magentát, sárgát egyenlő terheléssel nyomom, akkor semleges szürkét, illetve feketét kellene kapni.

A tökéletlenségek miatt ez csak valami barnásat adna, ezért szükséges feketével kiegészíteni.

Ebben is van kétféle módszer (UCR és GCR), ezt nem írom le.

A cián szín a papíron úgy jön létre, hogy a ráeső fehér fényből a vörös összetevőt elnyeli, a zöldet és kéket visszaveri. A magenta esetében a zöldet elnyeli, vöröset,kéket visszaveri. Sárga úgy keletkezik, hogy a fehér fényből elnyelődik a kék, visszaverődik a vörös és sárga.

Amit papíron láthatsz, az lehetnek raszterpontok (pl. magas- illetve ofszetnyomtatásnál, illetve apró pettyek tintasugaras nyomtatásnál. A zöld nem zöld, hanem kék és sárga pontok egymás mellett, és átfedésben is.

Létezik még direkt szín is a nyomdai világban. Itt a festék színének kikeverése ugyanúgy történik, mint otthon is, amikor összekeversz két festéket.

Ez képek nyomtatására nem alkalmas.

Ennyi szerintem elsőre több mint elég.

Lefordítom a színeidet.

A színkezelés beállított szabványai:

Euró3-as

Adobe RGB (1998)

Fogra39

Eszköz: Adobe (ACE)

Relatív colorimetrikus (ez rajzokhoz való)

Cián 66%, magenta 58%, sárga 55%, fekete 35%.

Ez egy szürkés színt eredményez.

A % értékek azt mutatják, hogy a felületnek mekkora hányadát fedi le a festék.