Ti tartotatok már szeánszt?

Szia!

A kérdéseidre a válaszaim:

Nem.

Igen. Megtapasztaltam mennyire hátborzongatóak, és vicces kedvűek tudnak lenni más kárára. Utólag visszagondolva tényleg viccesen rémült lehettem, de akkor, éjjel nagyon nem tudtam nevetni.

Nem.

A démonok - bár hál' Istennek - én nem találkoztam velük, de mivel természet felettiek, így ehhez mérhető az erejük.

Vannak démonűző igék, de ne kérdezd mennyire hatásosak, mert fogalmam sincs.

Nem.

A démon - véleményem szerint - sosem kedves, kivéve talán, ha akar valamit. DE mivel ebben nincs személyes tapasztalatom, így ez csak laikus vélemény.

Összegezve:

Valamilyen természet feletti létezik. Szellemek egészen biztosan. Ezt csak az tudja, aki átélte, aki nem, az szkeptikus.

Először is Megan én már az első paranormális élményem előtt is hittem a szellemekben, szóval ez így ebben a formában nem egészen igaz, hogy akinek még nem voltak paranormális élményei az nem hisz a szellemekben.

És hogy a kérdezőnek is válaszoljak: arra a kérdésedre tudok válaszolni, hogy:

"Kedvesek a démonok vagy bunkók?"

Nos egyet értek Megannal abban, hogy akkor kedvesek, illetve akkor sem kedvesek, csak kedvesnek tettetik magukat, ha akarnak tőled valamit. Mindenképp minden esetben óvakodj a démonoktól, mert náluk gonoszabb entitás nincs. Kvázi nem egyszerűen bunkók, velejéig romlott, ördögi entitásokról beszélünk, ha démonokról beszélünk!

@FőInkvizitor:

Én elsősorban azokra gondoltam, akik alapból hülyének gondolják az embert, és/vagy kigúnyolják, csak azért, mert nem tapasztalta meg a szellemeket, s ha mesélnek róla, akkor is azt gondolja: az illető hazudik.

Én tapasztaltam többször, hogy szellemek léteznek, és igen, én is gondoltam rá, hogy valóságosak, mielőtt eggyel is találkoztam volna. Úgy is mondhatnám, hogy hittem bennük, de nem emiatt jelentek meg, mivel fényes nappal is érzékeltem őket, bár szerencsémre sosem láttam.

Kevés olyan megdöbbentően sokkoló élmény van, amikor a szellem belenyúl a hátadba, megbök a mutató ujjával, szó szerint. Ez kétszer fordult elő, mindkétszer fényes nappal, egyszer a szobámban, és egyszer, amikor egy hídon álltam a villamosra várva, és a háti táskámon keresztül nyúlt! Kétszer volt szerencsém kopogó szellemhez, az egyikhez éjjel, aki nagyon vicces kedvében leledzett, és piszokul élvezhette a rémületem, a másik egy szelídebb fajta, hónapokig kopogtatott a szobánk mindig azonos falán, és mindig hármasával. Ami az érdekes: október 31-én, és november 1-2-án egyáltalán nem jelentkezett, de visszatért. Majd egyre halkult a kopogása, s mivel nem foglalkoztunk vele: eltűnt. Ő volt az, aki a szobámban a hátamba is belenyúlt, valamint piszkálta a digitális ébresztő órát, amíg máshová nem helyeztem.

Még azt sem mondanám, hogy extraszenz lennék (bár dupla empátiával rendelkezem), mivel egy kezemen megszámolhatom az eseteket. Nem keresem velük a kapcsolatot. Csak megtörténtek, váratlan.

Köszönöm a kiegészítésedet. <3