II. rész: A Georgia Guidestones, "Irányelv-kővek" építmény és készítőik a szemünk előtt "megmutaták", hogy a Föld nem mozog! Valóban így van-e?
A Georgia Guidestonesegyik gránitlapján keresztül (egy fúrt lyuk segítségével) az év minden éjszakáján(!!) látni lehet a Sarkcsillagot! Hogy lehetséges ez, ha a Föld kering a Nap körül?
A Sarkcsillag (Polaris), lyukon át szemlélő turisták látószögéből egy hüvelynyit sem “lépett el” jobbra vagy balra, le vagy fel, az évek során, amióta ez az építmény elkészült.
(a georgiai [link]
Megpróbálom jobban szemléltetni ezt az állítást, hogy a Föld NEM MOZOG "pályáján", mint ahogy első ízben tettem a georgiai kővek segítségével:
- veszünk két csővet, mondjuk 2 coll átmérőjüt. az egyiket beállítjuk úgy, hogy rajta keresztül lássuk este a Sarkcsillagot, RÖGZÍTJÜK, hogy el ne mozduljon, és a II. csővet (a lenti rajz szerint a "B" csővet) pedig egy méterre tesszük, tökéletes párhúzamosságban az első csővel, amely már "látja" a Sarkcsillagot! Ez a "B"-cső látni fogja-e a Sarkcsillagot? ( [link]
Nem, mert az írányzéka rossz! Ha az "A" csővet a "B" mellé húzzuk, tartva a köztük levő párhuzamosságot, akkor már az "A" csővön keresztül sem látnánk a Csillagot!
Akkor most, tegyük fel, hogy a georgiai építményt a helyéről elmozdítjuk egy méterrel balra, vagy jobbra, akkor a turisták látni fogják még a Sarkcsillagot??
Szerintem nem. És akkor most jön az, ha a Föld repeszt a Nap körüli pályáján, ami több, mint "egy méter jobbra, vagy balra" való elmozdulás a georgiai építménynek, akkor mégis, hogy látható minden derűs éjszakán a gránitlapon fúrt lyukon át a Sarkcsillag? (itt most nem fontos a Földnek az ELFORDULÁSA a "tengelye" körül).
válasza:Na, amúgy:
- nem működnek a rajzaid,
- ha TÉNYLEG érdekel a téma, akkor számold ki, hogy az a cső, amin nézel, mekkora látószöget ad, és hogy a Sarkcsillag távolságában ez mekkora mozgást tenne lehetővé.
Meg fogsz lepődni: SOKKAL nagyobb, mint a földpálya.
Annyival nagyobb, hogy még csak nem is látszik rajta a Föld mozgása.
Ha a Föld mozgását szeretnéd látni, akkor a legközelebbi csillagokat kell megnézned, amelyek 5, de max. 8-10 fényév távolságban vannak.
Szia #3!
Kérlek, mond meg, hogy "kísérletem" tükrében, hol hibádzik a rajzom, mert szeretnék javítani rajta, ha így van. Megköszönném!
Nagy kapkodásomban odaírtam, hogy milyen hosszak legyenek a csővek... Inkább azt kellett volna írnom, hogy a cső belsejének átmérőjét és hosszát úgy "hozzuk össze", hogy mikor bele nézünk (derűs éjszakán), akkor épp hogy a Sarkcsillag "férjen bele" a "képbe". ÉS, ha ez sikerült, akkor jöhet az, hogy a csővet a Sarkcsillagra beállított helyéről elmozdítjuk bármely írányba pár tíz centire, egy méterre. Ily művelet után már nem kerül látószögünkbe a csővön keresztül a Sarkcsillag... Így, akkor a Kő-építmény esetében is, ha eltudnánk mozdítani alapjaiból egy méterre jobbra, vagy balra, már nem lenne látható a Csillag - ha a Föld mozog, halad pályáján, akkor lehetetlenség lenne minden este látni a Csillagot a Kő-építmény kifúrt gránitlapján keresztül.
Természetesen, a Sarkcsillag perspektívájából nem lenne érzékelhető a Föld mozgása, haladása a pályáján a Nap körül, de mi a Föld-perspektívájából nézünk a Sarkcsillagra.
válasza:Nem voltál jó matekból, igaz?
Minden csőnek van egy látószöge.
EZT számold ki, légy szíves.
Utána a Sarkcsillag távolságánál nézd meg, hogy ez mekkora szakaszt jelent ott.
Ezen kívül nem árt azt is figyelembe venni, hogy a Sarkcsillag nagyjából akkora, mint a földpálya - ezért, ha csak egy földpályányi távolságot mozdulsz el, akkor még ugyanúgy látni fogod, nulla látószögű csövön keresztül is.
válasza:Itt a probléma az írásodban:
"a csővet a Sarkcsillagra beállított helyéről elmozdítjuk bármely írányba pár tíz centire, egy méterre. Ily művelet után már nem kerül látószögünkbe a csővön keresztül a Sarkcsillag"
Már miért ne kerülne?
Nem elfordításról volt szó, hanem elmozdításról!
Saját magával párhuzamosan kell elmozdítani, és akkor ugyanúgy látható marad a csillag. Akármilyen messzire viheted a csövet (mármint pár 100 millió km-en belül).
Köszönöm az utóbbi két hozzászólást is.
A rajz szerinti "kísérletet" szó szerint nem én végeztem el. Én csak "fejben" végeztem el, és "így", ebben a formában arra jutottam, hogy hiszek annak, aki az egyik fórumon elvégzte (nem egy kölcséges dolog kivitelezni a kísérletet), és azt mondta, hogy amikor az "A" csővet a Sarkcsillagra állította, és utána egy második csővet ("B") az elsővel párhúzamosan állított be, egy méterre az "A"-tól, akkor már a "B" csővel nem látta a Sarkcsillagot, mert a "B"-nek rossz volt az írányzéka...
#6: "Nem elfordításról volt szó, hanem elmozdításról!
Saját magával párhuzamosan kell elmozdítani, és akkor ugyanúgy látható marad a csillag." - Az illető, a kisérletező fórumos azt állította, hogy a már a Sarkcsillagra beállított csővet ("A"), igen, "magával párhuzamosan mozdította el", amikor a "B"-cső helyébe "húzta", és ekkor már nem látta a Csillagot!
"Nem elfordításról volt szó, hanem elmozdításról!" - eltudom képzelni, hogy attól még látható a Sarkcsillag, hogy a Föld elmozdul a saját tengelye körül, és ettől még jó lesz az "írányzéka" a Sarkcsillagra állított csőnek, de amikor 'színte' EGYENES VONALBA is száguld a Föld "előre" a Nap körüli pályáján 300 millió km-t (januártól, decemberig), akkor már nem kellene látható legyen a Sarkcsillag a georgiai gránitlap "csővén" keresztül, akár a kisérleben is, ha igazat mondott az ember a fórumról!?
válasza:Azt is írtam, hogy a Sarkcsillag az kb. 300 millió km átmérőjű, szóval mindenképpen látható, akármennyit is húzod odébb a csövet.
A "kísérletező" sajnos nem tud párhuzamosan mozgatni egy csövet.
Tisztelt #8!
"A "kísérletező" sajnos nem tud párhuzamosan mozgatni egy csövet." - már nagyon elbizonytalanítottál ezzel a "párhuzamos elmozdítással" :)
ELMÉLETILEG: ha a georgiai "művet", úgy ahogy van, elmozdítanánk (egy szőnyegre állítanánk, és..) a lyukkal párhuzamosan 10 m-t jobbra, vagy balra, azt mondod, tisztelt #8, hogy akkor is látható lesz a lyukon keresztül a Sarkcsillag? Úgyanúgy látni fogják az oda látogató turisták a Sarkcsillagot a lukon keresztül??
válasza:Igen, pontosan.
Sőt, sokkal nagyobb távot is vihetnék. Szerintem a Jupiterről simán ugyanezt látná - HA pontosan eltalálnák az irányt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!