Miért illetlenség sapkába vagy kalapba ülni órán?

Alapvetően illetlenség beltéren kalapban tartózkodni. Ez vmi szokás, hagyományszerű dolog. Tiszteletadás!

De példál a 20. században a kalaptűkkel rögzítet fajtákat a nők egész nap hordták.

Kalapemelésről egy kis cikk:

[link]

Én azt gyanítom, hogy részben itt vallási ellentétek is álltak eredetileg emögött az illemszabály mögött. Voltak korok és országok, ahol üldözték, kiüldözték a zsidókat. Máshol speciális szabályok vonatkoztak rájuk, pl. zsidó és cigány embernek nem lehetett földje, stb… Ennek következménye, hogy a földművelés volt A munka, hiszen az adott élelmet. A zsidók és a cigányok más, alantasabbnak tartott foglalkozásokat voltak kénytelenek űzni. A cigányok jellemzően inkább az iparban tevékenykedtek, a családneveik is őrzik ezt, pl.: Lakatos, Orsós, Kolompár (kolomkészítő), Kalányos (kanálos), stb… A zsidók meg kihasználva a nemzetközi kapcsolataikat inkább a kereskedelemben tevékenykedtek. A modern korban az egyik népcsoport pórul járt, ma már nincs szükségünk kézzel készült kolompra, lakatra, orsóra, így a cigányok elveszítették a hagyományos munkájukat. A zsidók viszont – mindenféle összeesküvéselmélet, értékítélet, vagy rosszallás nélkül objektíven mondom – előnybe kerültek, hiszen a kereskedelem fellendült a modern korban.

Lényeg a lényeg, hogy a zsidóknál nagyon szigorú öltözködési szokások voltak. Többek között egy zsidó embernek mindig kellett viselnie valamilyen fejfedőt, még alvás közben is. És ezt a hagyomány nagyon komolyan be is tartották. A kalap levétele így lehetett egyfajta bizonyítéka annak, hogy nem vagy zsidó, pl. beléphettél a templomba, vagy egy felszentelt helyre. (Ne feledjük, régen általános volt, hogy egy nagyobb intézményt, de az egyszerű lakóházakat is megszentelték.)

Hogy miért volt ennyire elítélt a zsidóság, hogy ennyire nehezen tűrték meg őket? Nyilván sok oda-vissza kölcsönhatás eredménye, de a középkorban leginkább ennek az oka abban gyökerezet, hogy úgy gondolkodtak a legtöbben, hogy a zsidók miatt kellett Jézusnak kereszthalált halnia, pl. ők kiabálták Barabás nevét Jézusé helyett. Meg nyilván a zsidók nem ismerték el Jézus messiásnak, ami a kereszténység oldaláról nézve nyilván eretnekségnek számít.

~ ~ ~

Van más olvasata is ennek a szokásnak. Részben az, ami az első válaszoló által belinkelt oldalon is olvasható. Általánosságban a fej alapvetően a szellemiséget szimbolizálja. A fejtető elfedése egyfajta zártság, de egyben védelem is. A fejfedő hiánya pont ezért nyitottságot jelent, elismerése és szimbolikus kifejezése annak, hogy valaki számon tart valami olyat, ami személyiségében felette áll, aminek a hatalmát elfogadja. Így a fejfedő – kalap – levétele egyfajta tiszteletet, alárendeltséget fejez ki. Ma is mondjuk arra, akit elismerünk, hogy „megemelem a kalapom előtte”. De a „megeszem a kalapom, ha …” is innen eredhet. Egy csomó szokásunk ilyen gesztusra, az alárendeltség elfogadására vezethető vissza. A szervusz köszönés is erre vezethető vissza, latinul szolgát jelent. Az „alászolgája” – alázatos szolgája vagyok – is ilyen gesztus. Ugyanilyen alárendeltségi gesztus tisztelegni – megemelni a sisakrostélyt, így kiszolgáltatottá válni a támadással szemben –, meghajolni valaki előtt, letérdelni valaki előtt. Vagy ezért udvariatlanság valakinek hátat fordítani, mert az meg az ellenkezőjét fejezi ki, hogy nem veszel tudomást az illetőről, neked ő nem tényező. Erőt is demonstrálsz vele, hogy akár megpróbálhat leütni hátulról, annyival gondolod erősebbnek magadat nála, hogy ettől ne félj. Ezért kell egy uralkodótól távozván hátrálni és nem megfordulni, és hátat fordítva elsétálni. Ez utóbbi kvázi felért egy felségsértéssel.

~ ~ ~

Akárhogy is, a kalapot, bármilyen fejfedőt illik levenni köszönéskor, bemutatkozáskor, templomban – ha nem zsinagógáról van szó éppen –, temetésen, himnusz alatt, a munkahelyen, iskolában, középületekben, étteremben, kávézóban, színházban, moziban, étkezésnél, stb… Kalapot szabadtéren, sporteseményen, közlekedés közben, meg még pár helyen nem illetlenség a fejeden hagyni, leginkább ott, ahol a kalap fontos funkciót lát el, pl. védi a fejedet az erős napsugárzástól, vagy éppen az esőtől.

Azt is fontos látni, hogy az illemnek nem az a mércéje és a lényege, hogy praktikus, vagy logikus-e, még ha esetleg vissza is lehet vezetni ilyen eredetre. Teljesen mindegy, hogy zavarja-e az órát, vagy sem, hogy csökkenti-e a koncentrációt-e vagy sem. Sőt számos illemszabály kimondottan nem praktikus, sőt kényelmetlen lehet, nehézséget okozhat. Az illem mércéje leginkább az, hogy elsajátítottad-e vagy sem, ismered-e vagy sem, illetve alkalmazod-e vagy sem. Az illem ismerete arra utal, hogy megfelelő neveltetést kaptál, így bizonyára megfelelő világképet, értékrendet kaptál is a neveltetés során. Az illem hiánya meg arra utal, hogy nem kaptál megfelelő neveltetést, így hibás, hiányos világképpel rendelkezhetsz – ha nagyon csúnyán fogalmazunk, bizonyos dolgokhoz túl buta vagy –, illetve az értékrended is torz lehet, így érdemes némi bizalmatlansággal, fenntartásokkal fordulni az irányodba.

Ma az illemnek, etikettnek nincs akkora súlya a hétköznapi életben, mint régen. De még ma is nagyon sokat elárul egy emberről. Nem veszed le a sapkádat tanóra közben? Akkor vagy nem tanultál még annyi illemet sem, olyan szintű neveltetést sem, amit mondjuk száz éve még egy parasztgyerek is megtanult? Az baj. Vagy megtanultad, hogy illik levenni a sapkát, mert az tiszteletet fejez ki, de nem fogadod el, hogy a tanár, meg az osztálytársak megérdemlik azt a minimális tiszteletet, hogy levedd a sapkát? Az is baj. Akár így, akár úgy, valami félrecsúszott, te nem az az ember vagy, akibe érdemes bizalmat fektetni.