Hogyan jött létre az univerzum?

Szia!

Azért egy kicsit meredek azt állítani, hogy senki nem tudja, mikor ez már elég rég óta foglalkoztatja a tudósokat is.

nem tudom elhinni, hogy te m ég nem hallottál az ősrobbanás elméletről.

De itt egy rövid videó is a lehetséges létrejöttéről:

(Mert a tudósok nyughatatlan, és nyomozó lelkek) :)

[link]

Az ősrobbanás 'elmélete' nem foglalkozik azzal, hogy hogyan jött létre az univezum.

Csak meghatározza, hogy régebben milyen volt. (Spoiler alert: kicsi és forró. (Legalábbis a ma látható része))

Én nem hiszek abban, hogy az univerzum létrejött. Az univerzum elkódolható egy absztrakt halmazzal (ahogy a DVD tárolja a játékot). Ez nem különbözik a mi univezumunktól, ott vagyok benne én, aki azt hiszi hogy él (a gondolatok is be vannak dobva a halmazba). Szerintem a mi világunk is csak egy ehhez hasonló halmaz (vagy: információ) és én benne egy részhalmaz vagyok.

Külön kérdés, hogy mitől, miből, miért jött létre az univerzum. Megint más kérdés, hogy a létrejötte után milyen események történtek. Az ősrobbanás elmélete meg tudja mondani, hogy mi történt az ősrobbanás pillanata után 100 000 millió évvel, 200 évvel, 2 másodperccel, 0,001 másodperccel. De arra nem ad választ, hogy mi történt az ősrobbanás pillanatában.

Ez utóbbit azért lehet vizsgálni. Nyilván nincs időgépünk, nem lehet visszamenni az időben, hogy közvetlen megfigyelést végezzünk. De pl. az univerzum tágul. Ez itt és most látjuk, meg tudjuk mérni a tágulás mértékét. Ha időben visszafelé extrapoláljuk a különböző galaxisok helyét, azt kapjuk, hogy olyan, mintha 13,8 milliárd éve minden egyetlen pontban lett volna.

Oké, ez még csak egy hipotézis, még ha konkrét megfigyelésből, mérésből származik is. De meg lehet nézni, hogy mi van, ha ez a hipotézis igaz. Pl. ha ez így történt, akkor x milliárd éve ilyen és ilyen állapotoknak kellett uralkodnia, ilyen és ilyen eseményeknek kellett bekövetkeznie. Ha a tágulás ütemét, az anyagsűrűséget, az energiasűrűséget vesszük, nagyon komplex számolásokkal meg lehet állapítani, hogy akkor úgy kellett, hogy összeálljanak az atomok, hogy 75%-ban hidrogén, 25%-ban héliumnak kellett keletkeznie, más paraméterek más arányt adnának ki. Aztán meg lehet nézni, hogy az univerzumban mennyi a hidrogén és hélium aránya. Pont annyi, amit a modellünkből kiszámoltunk. Vagy ha úgy történtek az események, ahogy az ősrobbanás elmélete mondja, akkor kellene látnunk egy adott eseménynek egy visszfényét. Megtaláltuk, ez a kozmikus háttérsugárzás. De nem csak ezt jelzi előre a modell, hanem azt is, hogy ennek a sugárzásnak pontosan milyen hullámhosszúnak kellene lennie ma, milyen intenzitásúnak, milyen fluktuációja kell, hogy legyen ennek. A mért és a számolt eredmények ijesztő pontossággal vágnak egybe.

Tehát az, hogy mi történt az ősrobbanás pillanata után, azt azért tudjuk. Nem közvetlen megfigyelésekből, hanem egymástól független közvetett mérések támasztják alá a modell, elmélet helyességét.

~ ~ ~

Elképzelései nyilván bárkinek lehetnek, csak ez fabatkát sem ért. Ez olyan, mintha öten ülnének egy láda előtt és azon kezdenének tanakodni bármiféle információ birtoklása nélkül, hogy vajon mi lehet a ládában. Nyilván sületlen marhaságok fognak elhangzani a valósághoz képest.

Vannak, akiknek megvan a megfelelő tudásuk. Ők nem csak hétköznapi értelemben vett elképzeléseket gyártanak, hanem fizikai törvények, összefüggésekből próbálnak következtetéseket levonni, majd konkrét és bonyolult számításokkal próbálják megvizsgálni, hogy nem vezet-e ez az „elképzelés” ellentmondásra, számszerűsített adatoknak nem mond-e ellent. De nincs elég információ. Számos ilyen „elképzelés” olyan elméleti fizikai modellekre támaszkodik – pl. húrelmélet, szuperhúrelmélet (amiből van öt különböző is), M-elmélet (aminek az öt szuperhúrelmélet egy-egy határesete) –, aminél magát a modell helyességét sem sikerült még ellenőrizni kísérleti módszerekkel, sőt egyelőre még módszert sem tudtunk kitalálni, amivel a modell ellenőrizhető lenne.

Egy fizikus ha valamit nem tud, azt tudományos módszertannak megfelelő módon akarja megtudni, addig meg nem próbál ész nélkül találgatni. Aki meg nem fizikus, annak az elképzelései annyit érnek, mint vízben oldódó esőkabát.