Kötelezhet-e rendeletben az önkormányzat a házad előtti közterület karbantartására (pl. fű nyirása, fák metszése, vizesárok takaritása és lehullott levelek összeszedése? )

Igen, bár nem mindegyikre.

Ami indokolt lehet: fűnyírás. Ezt van ahol ha elmulasztod, akkor az önkormányzat csinálja meg, és kiszámlázzák neked. Értelmes indok: a gyomnövények elszaporodásával veszélyezteted embertársaidat (allergén anyagok miatt)

Aztán azt is rád verhetik, ha a havat nem takarítod el, mert az balesetveszélyes.

Kötelezhetnek bizonyos közterületi tevékenységekre. Sőt! Nem is az önkormányzat, hanem közös miniszteri rendelet van rá*¹, ami 1986-tól van hatályban. Benne van a „köteles” szó is; igaz, kisbetűkkel.

„6. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni

a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület);

b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá

c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület

tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.”

Van, hogy az önkormányzatok a fenti rendelkezést kiterjesztő értelmezésben veszik be a rendeleteikbe. Ugyanakkor, alacsonyabb rendű jogszabály – amennyiben erre magasabb jogszabály lehetőséget ad – csak az állampolgárok, ügyfelek részére kedvezőbb helyzetet teremtve térhet el, kötelezettségeiket növelve, nem. Az ÉVM-EüM együttes rendelet megengedi az eltérést (megismétlem: a jogszabályalkotás szabályai szerint, ez csak kedvező irányban térhet el): „Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik”.

Van, például emiatt, a Kúriának önkormányzati rendelet megsemmisítő határozata.*² Éppen a közterületi növénygondozás az, ami miatt a rendelet megsemmisítés történt. A határozat idézi a fenti együttes miniszteri rendelet vonatkozó részét, valamint az önkormányzati rendeletalkotás szabályait. És ezek alapján olyan megállapításokat tesz, hogy „Valamennyi hivatkozott jogszabályi rendelkezésből egyértelmű, hogy a kötelezettség a kérdéses területek rendeltetésszerű használatához szükséges tisztán tartására, a környezet közegészségügyi és környezeti károk megelőzésére irányuló rendben tartására vonatkozhat csupán. Ebben a körbe a növénytelepítés, avagy növények kertészeti szakmunkának minősülő gondozása, ápolása kötelezettségként már nem tartozik bele.”Vagy: „Az érintett Önkormányzat tehát túllépte a Htv. 21. §-ában, a Hgt. 31. § (2) bekezdésében és a R. 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás kereteit akkor, amikor a tisztán tartáson túl, egyéb, a tisztaság megteremtéséhez és fenntartásához képest további kötelezettségeket rótt a lakóközösségekre.”

A Kúria Alkotmánybírósági határozatra is hivatkozik: „nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyílt árkok, illetve ezek műtárgyai tisztán tartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztán tartása, hó- és síkosságmentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja. (1122/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 856-859.)

Az Alkotmánybíróság rámutatott arra is, hogy olyan alkotmányos védelemben részesülő értékek, mint a polgárok egészsége, testi épsége, környezete megóvása érdekében az önkormányzat korlátozó, illetve kötelező tartalmú előírások megalkotására is jogosult. (1256/H/1996. AB határozat, ABH 1996, 789, 796.)

A korlátozó, együttműködésre kötelező magatartási normák azonban nem léphetnek túl a felhatalmazó, más jogszabályokban az önkormányzati jogalkotó számára megadott kereteken.”

Amennyiben túlterjeszkedő értelmezést tapasztalsz, az önkormányzati rendelet adott részének kifogásolásával, első fokon, a jegyzőhöz fordulhatsz. (Tőle nemigen várható intézkedés a módosításra, hiszen hivatali kötelezettsége az önkormányzati rendeletek törvényességének biztosítása. Ha megjelent a rendelet, akkor, eszerint, a jegyző jogilag helytállónak találta.)

Várható elutasítása esetén, vagy ha 30 napon belül nem válaszol, akkor – ezt is ismertetve – a területileg illetékes Járási Hivatalhoz fordulhatsz. Szervezetileg nem egységesek, de általában van Hatósági Főosztályuk, és azon belül Törvényességi Felügyeleti Osztály; vagy már a főosztály elnevezése is tartalmazza a törvényességi felügyelet kifejezést. Hogy a lakóhelyed járásának hivatala milyen szervezeti felépítésű, azt internetes honlapjukon meg tudod nézni. Ha nem vagy biztos abban, hogy melyik szervezeti egységnek címezd a beadványod, akkor telefonon, vagy személyesen megérdeklődheted; vagy ha csak a Járási hivatalnak címzed, iktatás során eljuttatják a megfelelő szervezeti egységhez.

Lehet, hogy hosszú harcot kell vállalnod, mert mint látszik, egyes esetek a Kúriáig, sőt az Alkotmánybíróságig is eljutottak.

A mi községünkben is élt az önkormányzat az eltérő jogszabály alkotásával: rendeletben, a település vállalta a kaszálást és a vízelvezető árkok tisztántartását az ingatlanok előtti területeken is. Ez olyan eltérés, ami a lakosoknak kedvező, tehát jogilag nem kifogásolható. Közmunkások végzik a feladatot. Annyi kiegészítés van, hogy amennyiben akadály merül fel, akkor az önkormányzat hirdetményben közli, hogy milyen időtartamra, a miniszteri rendeletnek eleget téve, a lakosoknak kell végezniük a feladatot. Három éve volt is ilyen, mikor betörtek az önkormányzat tároló helyiségébe, és ellopták az összes motoros fűkaszát, amit csak hónapok múlva tudtak pótolni.

*¹ 1/1986. (II. 21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről [link]

*² Köf.5.015/2012/6. számú határozat KÚRIA [link]