Milyen érzékelőjű mobil traffipaxokat vásárolt a rendőrség? CCD vagy CMOS érzékelő van bennük?

Azok a távolságok, amikről írtál, a fénykép-felvétel készítés távolságai. És más érték lehet a nappali és éjjeli távolság.

A mérő lézersugár sokkal nagyobb távolságról képes mérni, ha olyanok a terepviszonyok. És akkor készít képet, ha a gyorshajtó a felvételhez kellő távolságba ért. Mért értékként pedig nem a fénykép készítésekor tapasztalható sebességet, hanem a pl. 600 m-ről mért sebességet rögzítik. Az hogy 150 m, vagy 250 m távolságról tud fényképezni, csak akkor érdekes, ha van pl. 200 m-re lekanyarodási lehetőség az útról, akkor el lehet tűnni, mielőtt a 150 m-ről fényképezni tudó le tudna fényképezni. De nem ilyen helyeken szoktak mérni.

Önmagában, a távolság miatt, bemérhetett. Az meg, hogy milyen távolságról fényképez, mindegy; az csak a rendszám láthatósága miatt kell.

Az ábrára írtak szerint te is a „ha nem történik megállítás, akkor 50 km-es megengedett legnagyobb sebesség esetén, csak 68 km/h-tól büntetnek” téves hiedelemben élők táborába tartozol.

Logikailag ott tévedtek, hogy azonosnak tekintitek a tényleges haladási sebességet és a mért értéket. Ha így lenne, vagyis pontosak lennének a mérőeszközök, akkor nem kéne ráhagyás a beállításnál. Azért kell, mert a mérőeszközöknek van megengedett hibahatáruk, és többet is mérhetnek, mint a valós sebesség. Ha többet mérnek, akkor viszont nincs engedmény, vagy kisebb, mint 3 km/h.

Jogszabály szerint, 50 km/h-s megengedett legnagyobb sebességű helyen akkor bírságolnak közigazgatási bírsággal, ha legalább 15 km/h feletti sebességtúllépés valósul meg, azaz 65 km/h felett.

A rendőrség nem jogosult +3 km/h engedményt tenni, a jogszabályi előíráshoz képest.

De a mérőeszközeik mérésügyi hitelesítése esetén, mind a radaros, mind a lézeres eszközöknél az az eszköz minősíthető hitelesnek, aminél álló mérőeszköz esetén az eltérés nem több mint ±3 km/h, mozgó mérőeszköz esetén nem több mint ±5 km/h; 100 km/h-s határig. 100 km/h felett pedig ±3%, illetve ±5% a megengedett hibahatár. (A HE 62/7-2011 előírás tartalmazza a radaros járműsebesség-mérők-, a HE 62/6-2014 előírás pedig a lézeres járműsebesség-mérők hitelesítési eljárását és a minősítési értékeket.)

Álló eszközös mérésnél, olyan műszer, aminek a mérési hibája +3km/h (vagyis még éppen hitelesnek tekinthető), 65 km/h-s alsó érzékelési küszöb esetén már a 62 km/h-t meghaladó tényleges járművek esetén is felvételt készítene, 65 km/h-ás sebességet meghaladó értéket mérve. És így jogtalan lenne a közigazgatási bírság. Ennek elkerülésére állítják az érzékelési küszöböt úgy, hogy csak 68 km/h-s mérési érték fölött dokumentáljon. De, +3 km/h eltérésű eszköznél, ilyenkor a tényleges sebesség csak 65 km/h-t meghaladó. Persze, a -3 km/h eltérésű műszer csak a tényleges 71 km/h-s sebességet túllépőknél kezdi a „büntetést”. A közbeeső tényleges hibahatárú műszerek pedig e két érték közt.

Vagyis, ilyen helyen (>65 km/h) – (>71 km/h) tényleges sebességtartományban van az az érték, ahonnan kezdődik a bírságolás.