Hogyan működik a választások utáni koalíció?

Az a kérdés, hogy az államfő kinek ad megbízást ?

Ha az x pártnak, amely megnyerte a választást, akkor annak el kell döntenie - ha a másik két párt legalább egyike valóban nem hajlandó velük társulni -, akar-e kisebbségi kormányt alakítani, annak minden nyűgével.

Persze nem lenne szüksége egy teljes párt támogatására, elég lenne néhány képviselőt meggyőzni - akár egyik, akár mindkét pártból - "bármilyen" eszközzel, hogy elérje az 50 % + 1 szavazatot.

Dönthet úgy is az államfő, hogy az y és z pártkoalíciónak ad megbízást.

Vagy akár az is elképzelhető - ha ezt a törvények lehetővé teszik és az államfő semmiképpen nem akar az y és z pártnak esélyt adni -, hogy új választásokat írnak ki.

Egy demokráciában a parlamenti többség hozza meg a törvényeket, amelyet a kormányzat végrehajt.Egy kisebbségi kormány szembekerülhet azzal, hogy nem tud elfogadtatni olyan törvényeket, amelyeket szeretne, illetve kénytelen volna olyan törvények szerint működni, amelyekhez nem fűlik a foga.

Az ügyek különböző súlyúak, ennek megfelelően a parlamentben a szavazások is eltérőek.

Kisebb jelentőségű ügyekben a jelenlévő képviselők egyszerű többsége is elegendő.

Mondjuk van összesen 100 képviselő. Jelen van húsz.

11 így szavaz, 9 amúgy. Ez esetben a 11 szavazat elég volt a 100-ból.

Olyan úgy is van, ahol az összes képviselő 4/5-e egyformán kell, hogy szavazzon. Tehát ha nincs mindenki ott, szavazás sincs. Ha 75 igen van, akkor elfogadva. 74 igen esetén elutasítva.

Tehát egyetlen képviselőn is múlhat egy voksolás.

Az államelnök dönti el, melyik pártot bízza meg azzal, hogy kormányt alakítson. Elvileg azt is megtehetné, hogy (maradva a 100 helynél), nem azt kéri fel, amelyik 55%-ot ért el, azt sem, amelyik 30%-ot, hanem a 15%-ost.

(Tényleg megtehetné). Ha ez történik, a párt nem tud elérni semmit a 15 maximális szavazatával, semmilyen ügyben.

Ha egy párt elegendő helyet szerez meg ahhoz, hogy élvezze az elnök bizalmát, de nem elég sokat ahhoz, hogy biztosan érvényesíteni tudja a politikáját, akkor társat keres.

A Fidesz nagyon sok ügyfajtához 2/3-ra emelte a küszöböt.

Azaz 65 szavazat elutasítás, 66 szavazat eredményes.

No, ha a győztes pártnak minimális csak a fölénye (51%-ot írsz, maradjunk ennél), akkor csak olyan ügyekben tud érvényesülni, ahol egyszerű többség elég.

Ha kétharmados szavazásoknál is eredményes akar lenni, akkor kell egy olyan párt, amelyikkel kipótolja a létszámot.

Ilyenkor mindkét fél kompromisszumot köt.

Mert mire jó például a társpártnak a koalíció (mint pl. most a kereszténydemokratáknak).

Ha korlátozott mértékben is, de saját politikájának is érvényt tud szerezni.

Jelen lehet képviselője minden bizottságban, s minisztériumokat is kaphat a nagyobbik párttal történt megállapodás szerint.

Így nem is ellenzékben van, hanem hatalmi pozícióban.