A Balog mennyire számít cigány névnek?

Semennyire.

Azt jelenti, hogy balkezes.

Balogh névről, tessék /romáktól távol áll ennek a névnek eredete.../

A név eredete

A magyar balog szó balkezest, balról valót jelent. De az elképzelhető, hogy egy nemzetség fejét (és aztán az egész nemzetséget így hívják...

Kitűnően láthatjuk, hogy a Balog folyó (52km) a Rima folyó bal oldali ága. Ezt a völgyet kapta meg Altmann vitéz. Az is bizonyítja ezt, hogy a Balog völgyben van más település is, amelyek nevében benne van a balog szó, de sosem volt a Balog(h) Nemzetség birtoka, mint pl Balogfala, Balogtamási, és Balogér. A Nemzetség lett a földrajzi helyről elnevezve, és nem fordítva.

A Balogh Nemzetség eredete

Honnan ered a Balogh nemzetség? Árpáddal, a honfoglalás idején jöttek-e be az országba, vagy későbbi eredetűek? A honfoglalás korából nagyon kevés adat all rendelkezésünkre, a legtöbb magyar családfa is csak egy kicsit későbbről, az 1200-as, 1300-as évekből ered - bár a Balogh nemzetség kétségtelenül "Uradel" nemesség.

1.

Az egyik legrégebbi adatot a Kézai krónikában (Gesta Hunnorum et Hungarorum, 1282-1285) találjuk, a krónika függelékében ezt olvashatjuk:

„I. FEJEZET. A jövevény nemesekről.

1. A jövevények beköltözéséről Gyeics (Géza) vezér idejében.

Minthogy a tiszta magyarságban nincs több törzs vagy nem, mint a száznyolcz nemzetség, lássuk, honnan veszik eredetöket azok nemzetségei, kik az olasz földről, vagy Németországból vagy más tartományokból származtak. Gyeics vezér a Turul nemzetségből vala ugyanis az, kinek mint mondják, a magyarok közt legelsőben szózat zendűlt meg az égből, hogy a keresztyén hitet és keresztséget vegye föl. Mivel azonban keze embervérrel volt fertőzve, nem vala alkalmas a hitre téritni illy nagy nemzetet. S jóllehet maga és háznépe szent Adalbert által a keresztség kegyelmét fölvette: mindazáltal az égi trónról szózat jöve hozzá, hogy e gondolattal hagyjon föl; minthogy mind ennek véghez vitelét a felséges isten kegyelme tőle származandó szent Istvánra bizta vala. A honnan ezt hallván, nemzete megtéritése dolgában, a mit tehetett s a mivel tartozott, szent Adalbert prágai püspök rendelése szerint nem mulasztotta el megtenni. Külde azért követeket a keresztyén tartományokba, hogy óhajtását mindenkinek hireszteljék. Miért is ennek hallatára sok gróf, vitéz és nemes jöve hozzá a keresztyénség országaiból. Némelyek ugyanis jövének isten szerelméből, hogy a vezért a pogányok ellen, kik a hitet nem vennék föl, segítsék, mások pedig hogy a pogányoktól és üldözőiktől szabadúljanak: mert ez a nemzet, míg pogányságban élt, kegyetlen üldözője vala a keresztyéneknek.

....

Altmannról.

Ezek után jő bé Altmann Friedburgból, pánczélos vitéz a thüringiek hazájából. Ettől származnak a mai Balogiak.”

- Ugyanerre a forrásra hivatkozik számos, késöbbi munka is:

„3. Altmann von Friedburg, ein Ritter aus Thüringen, unter Geysa einwanderd, ward Ahnherr des Geschlechtes Bolugh.”

(Ethnographie der Österreichischen Monarchie - Karl Freiherr Von Czoernig, 1857)

„Bolugh.

Nach Keza, S. 137, ist der Stammhalter ein Ritter aus Thüringen Altmann Friedburg. Kovachich sah eine Urkunde von 1346, welche die Famile Széchy betraf. Manchmal wird es auch Bolagh geschrieben.”

(Geschichte der Magyaren, Volume 2 - Johann Mailáth, 1828)

„Bolugh (nach Keza von einem thüringischen Ritter Altmann Friedburg ensprossen)”

(Geschichte Österreich's, seiner Völker und Länder: Volume 4 - Hermann Meynert, 1846)

Kézei Gestája természetesen latinul iródott, az eredeti, idevágó sora igy hangzik:

“Post illos Altmann intrat de Fridburc miles coridatus ex patria Turingorum, de isto illi de Bolugi oriuntur.”

2.

"Az urak közt aránylag sok volt az idegen eredetű. A Németujváriak Wolfer és Hedrik testvérektől származtak, a kik II. Géza idejében valószinüleg Tirolból vándoroltak be, és nyerték birtokul Kiszen hegyét (Güssing), közel a stájer határhoz, hol aztán várat épitették. A Rátoldokat apuliai, normann eredetüeknek mondja a krónika. (Lorántfyak, Rádayak.) Bár már századok óta az országban éltek, nem feledték el német eredetöket sem a Gutkeledek (Joákim bán, a Báthoryak őse), sem a Huntpáznánok (Forgácsok, Szentgyörgyiek), sem a Jákok (Niczkyek.) Németek még a Hahold-Buzád, a Tibold, a Balog nemzetségbeliek és a lébenyi Pótok. Francziák a Becse-Gergelyek és a Zsámbokiak. Csehek a Bogát-Radvánok (Rákóczyak.) Bármennyire összeolvadtak ezek nyelvben, erkölcsben a magyarokkal, külföldi eredetök nem ment feledésbe."

Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története, V. fejezet. Az urak és nemesek. A megye.

3.

"...tagadhatatlan, hogy azon jövevények, kik új hazájukban földbirtokot nyertek és az illető vidék birtokos családainak őseivé váltak, mint idegen emberek, kik új hazájuk nyelvét nem értették, az egyes emberek rendelkezésére álló erővel nem lettek volna képesek a nekik adományozott, többnyire lakatlan - és műveletlen földeken kulturtelepeket alkotni. Szükségük volt tehát arra, hogy hasonnemfí, nyelv és nemzetiség által egymással összekötött tömeg egyesült erejével hassanak. Valamint tehát az emberiség fejlődési korszakainak legfontosabb eseményei a későbbi epigonok emlékezetében csak ugyanazon korszakoknak egyes kimagasló alakjaiban tükröződtek vissza és a még későbbi ivadékok ahhoz voltak szokva, hogy a nagyobb tömegeknek együttes működése által létrejött eseményeket az egyes hősöknek a hagyományban fcntartott neveivel azonosítsák : úgy van ez az idegen, illetőleg német elemeknek Magyarországba való legrégibb bevándorlásával is. A Tibold, Hont-Pázmán, Veceb'n-Ják, Heidrik, Botho, Gut-Keled, Altmann-Balog, Buzád-Hahót, Hermann nevek stb. a német elemek Magyarországba történt legrégibb bevándorlásának ugyanannyi határkövei."

Erdélyi Múzeum XVII. kötet. 1900. VI. füzet

4.

"...A Friedburgi Altmannt ma már nem lehet azonosítani. A magyar Balog nemzetséget a Balog településről nevezték el (ma Velky Blh Szlovákiában), eredetileg egy folyó neve volt (ÁMTF 2:463). A narratív források közül csupán Kézai említi ezt az őst. Az Altmann név valószinűleg ismert volt Kézainak, mert István, Altmann (Olthmann) fia Serke településen, Gömör megyében, adományt kapott IV László királytól" (ÁMTF 2: 547).

A Friedbergi Altmann

Kézai krónikája a Thüringiai "Friedburc"ot emliti, csakhogy ilyen nevű város nem létezik. Nézzük csak mi lehet az oka. Vagy elírás, vagy egyszerűen ezer év után máshogy írjuk a neveket.

Amit találni lehet, az:

1. Freiburg (im Breisgau), Baden-Württembergben (Freiburg = „Szabad Város“)

2. Freiburg, Alsó-Szászország (Freiburg = „Szabad Város“)

3. Friedberg (in der Wetterau) Hessenben (Friedberg = „Béke Hegye“)

4. Friedberg, Augsburg, Bajorország (Friedberg = „Béke Hegye“)

5. Freiberg, Szászország (Freiberg = „Szabad Hegy“)

Thüringiáról szó sincs... Amelyik város a legközelebb esik Thüringiához, az Friedberg (in der Wetterau) Hessenben. Itt azonban mindjárt két meglepetés is ér minket:

a. A Hesseni Friedberg város története:

A város a római időkben már lakott volt, mivel fontos kereskedelmi utak kereszteződésénel fekszik, sőt, a város közelében egy mezolitikumi települést is feltártak. Egy Vár melletti dombon egy limeshez tartozó római erőd volt, valószinűleg azonos a korabeli feljegyzésekben szereplő „Castellum in Monte Tauno“-val. Hessen lakosai eredetileg kelták voltak, de az időszámitásunk előtti első században az északról betörő germán Chatti törzs foglalta el. Tőlük származik a Hessen elnevezés is. A nyolcszázas években bizonyos részei Frank uralom alá kerültek, majd az 1100-as években Thüringia alá. Később, a Német-római Birodalomban alapitotta újra a Hohenstaufen dinasztia. A Város és a Vár ezek után nemcsak, hogy független volt egyik a másiktól, hanem állandó versengésben és kűzdelemben is álltak.

Itt láthatjuk, hogy ez a terület, legalábbis miután Altmann lovag Magyarországra jött, Thüringiához tartozott. A 240 évvel később élt Kézai Simon joggal sorolhatta Friedberget Thüringiához...

b. A Város cimere:

A Város címere kétfejű sas, kiterjesztett szárnyakkal. Friedberg már a 1100-as években város volt. A legrégebbi címereken a birodalmi sas egy dombon volt ábrázolva, kétfejüvé 1328-ban vált, a fekete-fehér pajzsot pedig a 1500-as években kapta meg. Eredete nem teljesen ismert, de valószínűleg a Friedbergi őrgrófoktól származik, és ebben az időben is tűnt el a címerről a domb is. Azóta nem változott a címer.

Noha a kétfejű sas visszatérő motívum a német címereknél, legalábbis az előbb említett városok címerében nem szerepel, csak a Hesseni Friedberg címerében, és feltűnően megegyezik a Genus Balogh címerében található sassal, még a háttér színe (arany) is megegyezik.

De valami általunk ismeretlen okból, az Altmann-címer helyett a Friedbergi cimert választottak a Baloghok családi címernek. Vajon miért? Nem tudjuk. Lehet, hogy a Németországban maradt Altmannok nem egyeztek bele, hogy a Baloghok is viseljék. Noha az első feljegyzés a Baloghokra vonatkozóan a bakonbéli apátság jószágainak és vagyonának összeírása (1086-ban), mindenesetre az első feljegyzett személy, akiről tudunk Balogh Ányos, kb. 1170-ben született. Ha tehát elfogadjuk Altmann lovag bejövetelét kb. 1045-ben*, van kb. 125 év a Balogh történelemben, amiről nem sokat tudunk. Megváltozott a címer, és megváltozott a családnév is.