Kérhetek tőletek egy kis segítséget fantasy könyvekben?

Mi lenne, ha egy anygalról szólna. De nem egy jó anyalról,s em egy bukott angyalról beszélek, hanem egy saját meglátás szerintiről. Mondju pl. ilyesmi: egy egyszerű ember, próbálja megtalálni az élet értelmét, ezért mindent kipróbál,boszorkányság, emberi kísérlet, démon idézés, szellemekkel próbál társalogni,stb. Így megy az élete, amikor is meghal. Jó, haladjunk, egy olyan világban találja magát, mint a sajátja. Csak hogy itt az emberek nem hordanak ruhát (nem, nem vagyok perverz, csak hát az úgy nevezett "mennyben" mért hordanánk ruhát), vagy esetleg nem látsz semmit, csak érzékeled a jelenlétüket, vagy az úgy nevezett fénytestben lennének. Itt minden sokkal tisztáb, sokkal zöldebb, az emberek nem esznek, a Mindenségtől kapnak energiát (az Istentől), és gyerek alakban élnének. Az idő nem létezik, minden tökéletes. Egy ideig. A főszereplő átélné az (msot így nevezem a Mennyeket, mert milyen király lenne, ha ugyan az lenne) Édenkert újabb pusztulását, és rájönne, hogy nincsenek LEG-ek a világon. Nincsenek legjobbak, legroszabbak, sem jó sem rosszak, mert mindenben van egy kicsi. Hogy az emberek maguk az angyalok, és hogy Isten nem egy valaki, Istennek az életet nevezzük, magát a LÉT-et. Na jó, ezt most megírtam helyetted, ne haragudj, de nyugtasson a tény, hogy most a Papbácsi kitekeri a nyakam, amiért nem a biblia szerint írtam le ezt neked. Estleg lehetne benne egy két szerelmi szál, több különleges lény, de szerintem akkor lesz a legjobb a regényed, ha egy különleges szemszögből írod. Nem kell hogy érdekes lényről, mert ha ugyan olyan a történet, mint a többi, akkor kiszámítható lesz, és unalmas. Ha mondjuk átlagos dolgokról írsz, mint pl. ahogy mondtad, vámpír/vérfarkas, az is lehet érdekes, sőt. Ezt mindenki ismeri, milyenek, azt kell velük ismertetned, hogy te hogy látod őket. De ha nem akarsz ezzel vesződni, írj mondjuk egy gyerekről, aki tárgyakba szorult lelkeket szabadít fel.:DD Talán az egyszerűbb. Bocsi a szóismétlésért és a hibákért, remélem segítettem...