Ki hogy élte túl a szakdolgozatkészítést, illetve az ezzel járó stresszt?

Megfelelő időbeosztás és kellő utánajárás esetén nincs igazán akadálya hogy gördülékenyen menjen. A legtöbb aggodalmat az a tipikus hozzáállás adja, hogy az emberek mindent az utolsó utáni másodpercig halogatnak és amikor már nagyon késő és nagyon haladni kell mert belátható időn belül határidős egy dolog, akkor nagy a pánik.

Ha csak a hozzáfogási stresszről van szó (mit kellene, hogy kellene) az idővel úgyis elmúlik mikor már nem idegen anyagként van előtted a téma hanem fokozatosan beleásod magad és kezd körvonalazódni és szelektálódni hogy mi kell és mi nem.

(a félreértések elkerülése érdekében, hogy miket okoskodok: egyetemi szakdolgozatot éppen nem, de más komoly hangvételű szakmai anyag összeállításán hónapok óta közreműködök, és ami az elején még teljes homály volt, az most már egészen átlátható).