Star Warst honnantól érdemes kezdeni?

4-5-6 Ezek voltak ugye az első trilógiák amiket először forgattak le. 1-2-3 Ezek ugye az előzményei az elő trilógiának, ezek szólnak a fiatal Obi-wan-ról, meg Anakinról mielőtt Darth Vaderré vált. Az újak ugye a 7. meg a 8. rész ugye a legelső trilógiának a folytatása szinte. Meg van a Zsivány egyes ami ugye a 3. és a 4. rész közötti időben játszódik. Ez szinte teljesen értelmetlenül leforgatott epizód én szerintem.

De én azt mondom hogy érdemes az első résszel kezdeni ha a történet szerint akarod látni a dolgokat tehát a Baljós árnyakkal érdemes kezdeni és úgy szépen sorban haladni, ha tényleg képben akarsz lenni teljesen a sztorival és nem összevissza nézni.

Az Alien filmek számomra nem nyerőek abban nem tudok hozzászólni.

Ugye itt három trilógiáról van szó, amelyek elkészülése nem a kronológiai sorrendben történt. Pluszban ott van a Zsivány egyes is. Ilyen módon két választási lehetőséged van:

- Az elkészítés sorrendjében nézed meg őket: 4-5-6, 1-2-3, 7, Zsivány egyes, 8.

- A történet kronológiájának sorrendjében nézed meg őket: 1-2-3, Zsivány egyes, 4-5-6, 7-8.

Egy biztos, a 7-8 önmagában nehezen értelmezhető az előzmények ismerete nélkül. A 4-5-6 önállóan értelmezhető, az 1-2-3 viszont igényli a folytatást, de hogy ezek sorrendben hogyan követik egymást a megnézésnél, abban lehet eltérő a vélemény. A Zsivány egyes elhelyezése is kérdéses.

Mindkettő mellett és ellen is lehetne érvelni. Ha már láttad mindegyiket, érdekes lehet a kronológiai sorrend szerint menni. De alapvetően én mégis az elkészítési sorrend szerinti megnézést ajánlanám akkor, ha még nem láttad mindegyiket, illetve ha nem a látvány és az élmény a fontos számodra, hanem a mondanivaló, a mítosz, a tanulságok. Mert bár a történet időbelisége azáltal, hogy később készült el az előzmény trilógia, némileg felborult, a mondanivaló a tézis-antitézis-szintézis szempontjából mégiscsak az elkészítési sorrend az, ami jobban megmutatja azt, hogy az Star Wars univerzuma hogyan fejlődött az idő – a valós, földi idő – múlásával. A Zsivány egyest akár a 8. rész utánra is teheted, de szerintem igazán csak a kronológiai sorrendben vett első 7 rész után lehet igazán jól elhelyezni.

Nagyjából a 2. válaszolóval értek egyet. Szerintem egyébként kezdheti a Zsivánnyal is és utána az eredeti trilógia, majd előzmény és utána az új...

Egy másik kérdés kapcsán már válaszoltam erre, szóval had idézzem magamat:

( https://www.gyakorikerdesek.hu/szorakozas__filmek-sorozatok_.. #15-17 vagyok én, itt pluszba még írok egy kicsit, magáról a Star Wars jelenségről, ha érdekel...)

Kétféle nézési sorrendet tudok ajánlani:

I. Időrendben

1-2-3-Zsivány Egyes-4-5-6-7-8 (a 9. rész majd jövőre jön, ez lesz a most futó új trilógia (7-8) záró része)

II. Az eredeti trilógiát központba állítva:

Zsivány Egyes-4-5-6 Ezt követve az előzmények: 1-2-3

Majd hogy, mi történt utána: 7-8

Ha nem szeretnéd, az eredeti trilógia nagy, híres fordulatait magadnak elspoilerezni, és szeretnéd egy kicsit átélni, hogy eredetileg milyen élményt is nyújtott ez a film, akkor a 2. nézési sorrendet ajánlom. Bár a Zsivány Egy egy vadiúj (2016) film, de szerintem inkább csak kiegészíti a trilógiát, egy plusz mélységet, hangulatot adva hozzá, szóval szerintem lehet vele kezdeni.

Ha viszont egyszerűen csak szeretnél az elejétől kezdve végignézni egy történetet, akkor 1. variációt ajánlom, de akkor nyilvánvalóan, az előzmények ismeretében, az eredeti trilógia eseményei, nagy fordulatai nem fognak különösebben meglepni. Így inkább, úgy lesz érdekes, hogy "Áhá, szóval ez történt utána..."

Pár gondolat…

Talán az iskolai oktatás miatt az ember megszokja, hogy minden kronológiai sorrendben ismer meg. Van ebben ráció persze, de más szempontból nem biztos, hogy ez helyes. Mondjuk irodalomból mit tanul a magyar költészetből előbb? Mondjuk Balassi költészetét, pedig a régi nyelvezete, a témája – pl. istenes versek – a legnehezebben emészthető, és kort kíván. Petőfit, vagy mondjuk Móra Ferencet később tanítják, pedig lehet, hogy tartalmi, stílusbeli okokból inkább meg kellene előznie Balassit.

Így van ez a Star Wars-szal is. A 4-5-6 egy önmagában hiánytalanul megálló mű. Kvázi úttörő volt, bár a filmvásznon a sci-fi műfaja nem volt előzmények nélküli, de néhány kivételtől eltekintve ezek inkább a science, a tudomány és vagy az akció, vagy a humor oldaláról közelítettek, nem túl mély mondanivalóval. A 4-5-6 ezzel szemben egy igazi epikus mű, amiben a sci-fiből inkább a fiction volt a lényeg, a science ehhez inkább csak egy keretet adott. Klasszikus mítosz, amiben van két egymástól jól megkülönböztethető, egy jó és egy rossz oldal. A rossz szinte azonosulhatatlan rossz, a jó meg szinten hibák nélküli, ha van is a főhősnek hibája, a történet pont ennek a legyőzéséről szól. Az egész meg van fűszerezve valamiféle misztikus, spirituális töltettel, kvázi egy keletei filozófiának az egyik eszenciáját megragadva, ami akkoriban nagyon újszerűen hatott. Másik olvasatban egy jóval személyesebben befogadható apa-fia történetet is elmesél. A trilógia korát is érdemes figyelembe venni, a kor technológiájával, jövőképével készült, aminek a fénye lehet, hogy mára talán megkopott, de korában ez zseniális volt.

A 4-5-6 kerek történet. Persze felmerülhet, meg fel is merül talán az emberekben kérdésként, hogy ki is ez a Darth Vader, meg ki ez a császár, honnan jöttek, hogyan lettek azzá, akik. Az eredeti trilógia ezt nem válaszolja meg, bár Darth Vaderről kiderül ez-az, de a császárról nem derül ki kvázi semmi érdekes, de emiatt nem érzi az ember azt, hogy a történet elvarratlan szálakat tartalmazna.

~ ~ ~

Az 1-2-3 pont erre tesz kísérletet, hogy felvázolja, hogy a 4-5-6 világa hogyan alakult ki. A misztikát lerombolja, az egész erő, meg az egész misztikus tartalma mindjárt tudományos magyarázatot kap, „deszakralizálódik”, ami miatt ki is akadt sok rajongó. De nem feltétlenül hiba ez. Sokkal inkább előkerül a látvány, nagy, epikus csaták, jelenetek, akció akció hátán. A jó és rossz már nem egy fallal elválasztott két oldal, hanem ugyanannak az éremnek a két oldala, ahol nem fal áll a kettő között, hanem egy vékony határmezsgye, amit könnyen át lehet lépni. De a fejlődés itt még egyirányú. Bemutatja, hogyan lesz a várt messiásból végül az antikrisztus, megmutatja, hogy ehhez elég egyetlen ki nem javított jellemhiba, amin keresztül minden a viszályára tud fordulni.

És pont emiatt nem biztos, hogy jó az 1-2-3-al kezdeni, mert úgy a 4-5-6 már kevésbé tűnik érdekesnek. Az igazi meglepetések eltűnnek, az eredeti trilógia ezzel is sokat veszít a varázsából. A kronológia ugyan helyes így, de a Star Wars univerzumának fejlődése, az, hogy hogyan mesél a jóról és rosszról, az az ami nem lesz helyes sorrendben. Az 1-2-3 megnézése után a 4-5-6 túl csupasznak, kiheréltnek tűnhet, mert az 1-2-3 pont az eredeti – 4-5-6 – trilógia továbbépítése. Kevésbé lesz érthető, hogy mitől volt olyan nagyszerű az eredeti trilógia.

~ ~ ~

A mostani folytatás a misztikum terén szintézis. Ugyan nem teszi teljesen zárójelbe a midikloriánokat, de nem is hangzik el újra, újra visszakapjuk a tudományos fogalmakkal le nem írható mítoszt, erre jó jelenet a 8. részben, mikor Luke az erőről vagy energiáról, vagy miről – ő maga nem találja a jó szót rá – beszél. A jó és rossz között nemhogy fal, de még határmezsgye sincs, itt már nem is csak arról van szó, hogy a jó oldalról a rossz oldalra tud kerülni valaki, hanem arról, hogy akár mindkettő benne lehet az emberben, egyszerre, egy időben, és a jó és rossz közötti harc már az emberen belül szerversen csatát vívó két oldal. Ez még cizelláltabbá teszi a mondanivalót, persze emiatt veszít a nemességéből, hősiességéből minden benne található szereplő.

A gonoszt már nem az apa testesíti meg, akitől lehet félni, aki sokak életének személyes gonosza tud lenni a való életben, de ebből fel lehet nőni, felnőtté lehet válni. A gonosz itt már egy „bárki”, aki akár lehet a kollégiumi szobatársad is, ami részben kevésbé, más megfontolásból meg még inkább ijesztő tud lenni. És igen, a gonosznak is van jellemfejlődése, ahogy nincs tökéletes jó, úgy tökéletes rossz sincs, itt sem elég átlépni a mezsgyét, el is kell jutni az alaptáborig.

A 7. részt sokan kritizálták azért, mert a történet, a karakterek nagyon hasonlítottak az 4. részben látottakkal. A 8. részt meg azért, mert ezek mind teljesen mások. Sok rajongót felháborított, de szándékos húzás volt ez, hogy leszámolt egy-egy piedesztára emelt karakterrel, egy-egy betokosodott dogmával, „mert kérem az nem lézerkard, hanem fénykard, és csak a hozzá nem értő laikusok nevezik lézerkardnak”, aztán Luke maga lézerkardozzal le a fénykardot. Más az érzés, más a világ, más a stílus, mert a világ nem egy konzerválódott valami, az idő múlik, a dolgok változnak.

Sajnos vagy nem sajnos, de az új trilógiával szemben olyan nagy elvárásokat támasztottak a rajongók amit az eredeti trilógia, meg az előzmény trilógia sem teljesített soha. (Egyébként megfeledkezve arról, hogy az új trilógia még nincs befejezve, bizonyos elvárásoknak akár a 9. rész is eleget tud tenni, de ha nem, akkor sem teszi értéktelenné a művet.) A 8. rész nekem ezeknek az elvárásoknak a letörése, és picit a régi rajongók seggberúgásának tűnt, nekem pont ez tetszett benne. Ha frissen nézed az összes részt, akkor talán téged ez nem fog annyira zavarni, nem fog kognitív disszonanciát okozni. A 8. rész olyan fordulatokkal, csavarokkal is operál, ami nekem megint csak tetszett. Mert eddig sokszor volt az, hogy az egoista csavargóról kiderült, hogy valójában hősies, nemes lelkű ember. Itt meg az egoista csavargóról végül kiderül, hogy tényleg csak egy egoista csavargó. Igen, mert előfordul az ilyesmi. A 8. részben az is tetszik – amit persze történetvezetési hibának is tartani –, hogy részletesen kifejt olyan hősies küzdelmeket, amik végül lényegtelenné, hiábavalóvá válnak, kvázi akár ki is lehetett volna hagyni a filmből, akkor sem vesztenénk semmit. Mert igen, ilyen esetek is óhatatlanul megtörténnek, és szerintem ennek a bemutatása is érdekes lehet.

#3 vagyok

Le a kalappal, hogy volt türelmed ezt így leírni! :)

Sajnos, nekem erre nincs energiám, ezért eddig senkinek nem adtam még ilyen átfogó elemzést, pedig a történet fejlődését valóban fontos látni ahhoz, hogy igazán érthetővé váljon ez az egész.