Hogyan keletkezik, honnan származik az egyre csak növekvő mennyiségű szemét? Milyen veszélyt jelentenek a környezetre a veszélyes hulladékok? Miért fontos, hogy szétválogassuk a hulladékot? Miért nő a kereslet napjainkban a biotermékek iránt?

Szerintem némely kérdések gondolkodás útján megválaszolhatók. Honnan származik a szemét? Termelésből és csomagolásból.

A háztartási hulladék tetemes része Tőled származik, mert leveszel a polcról becsomagolt dolgokat. A teljesen fogyasztásra előkészített termékek többsége nagyon be van csomagolva egyrészt tartósítási céllal, másrészt hogy ne piszkolódjon, harmadrészt (sajnos) hogy a felületével csábítsa a vevőt. Ezt a részt csökkentheted úgy, hogy NEM veszel le ilyen terméket a polcról. Kimérve veszed, zöldségesnél veszed, magaddal viszed az újrahasználható szatyrodat stb. Én ezt kipróbáltam és annyira sikeresen lehet csinálni, hogy egy hét alatt kb. 2 liter hulladék jön össze max. Persze kreatívnak kell lenni és több házimunkát igényel, mert nekem kell előállítanom a dolgokat, amiket különben készen vennék. Mondjuk cserébe egészségesebbek, ami a gyárilag feldolgozott élelmiszerekről kevésbé mondható el.

Minél jobban fel van dolgozva a termék, annál több előkészítési fázison ment át, minden ilyen lépcsőn keletkezik sok hulladék.

Ha összehasonlítod a legegyszerűbb vécépapírt a négyrétegű, illatosított, többszínű mintás, dombornyomott vécépapírral, beláthatod, hogy utóbbi gyártása során mennyivel több szemét keletkezésére van esély. Pl. a festés után lepucolt gépek szennyvize, maradék festék, elfogyott festék miatt selejté vált termék stb.

A tanárod biztos értékeli, ha írsz a TERVEZETT ELAVULÁS fogalmáról. Egyes országokban már törvényhozás szintjén lépnek fel az ellen a gyakorlat ellen, hogy a gyártók szándékosan nem építik hosszú életűre a termékeiket. [link]

A tervezett elavulás ugyanis a gyártó érdeke, azt jelenti, hogy a termék el fog romlani a garanciális időszak után nem sokkal, ráadásul legtöbb esetben javíthatatlan vagy nem éri meg javítani, így újat fogsz venni, a régit meg kidobod. Ennek nem kellene így lennie, mert megépíthetőek sokkal tartósabbra is a termékek. Pl. ha az akkumulátor be van építve a telefonba, akkor ki kell dobnod a telefont, ha elromlik az akku, ha viszont cserélhető az akku, akkor elég az akkut bedobni egy elemgyűjtőbe. Sőt van egy-két gyártó, aki pont ezzel tör fel, pl. a fairphone nevű okostelefon azzal hirdeti magát, hogy csavarhúzóval megszerelhető és kb. mindene cserélhető.

Veszélyes hulladék sok minden lehet, az adott ország szabályozásától függ (határértékek). Pl. a tengerek annyira szennyezettek a hajók és a szárazföldek hulladékától, hogy a tengeri halak húsában rengeteg nehézfém halmozódik fel. Így azok a népek, akik túlnyomórészt tengeri halakat esznek, szintén lehetnek annyira szennyezettek - pl. eszkimók - hogy nem lehetne őket nálunk eltemetni, hiszen nálunk nem ásható el ilyen szennyezett dolog. Egyébként a veszélyes hulladékok első körben a vízkészleteinkre jelentenek veszélyt. Nem tudom tudod-e, hogyan működik az ivóvíz szolgáltatás. A lényeg, hogy a felszín alatt könnyedén közlekedik a víz és ha valahol nem vigyáznak körültekintően egy hulladékdepóra vagy egy zagytározóra vagy éppenséggel egy állattartó telep ürülékgyűjtő medencéjére, akkor az érintkezésbe lépve a felszín alatti vizekkel, elindulhat egy baljós kimenetelű vándorútra!

De veszélyes hulladékokból mérgező gázok is kiszabadulhatnak, sőt egyes veszélyes hulladékok sugározhatnak is. Ilyen hulladékok származnak bányászati tevékenységből, látszólag kődarab vagy salak, de radioaktív. Pl. Bp. belvárosában több régi házban terítettek a parketta alá salakot szigetelésnek, mert nem tudták még akkor, hogy ez veszélyes lehet.

A hulladék szétválogatása egy pótcselekvés. Persze fontos, hogy legalább azt ne dobjuk ki, amit valamilyen mértékig újra lehet hasznosítani, ugyanis amit a közös kommunális kukába dobunk, az biztos, hogy a szemétlerakón végzi, a szemétlerakók pedig időzített bombák, amik már évekkel ezelőtt komoly gondokat okoztak fejlett nyugati országokban azzal, hogy megteltek vagy leomlással fenyegettek vagy kockázatos mértékben bocsátottak ki magukból mérgeket satöbbi. Szóval azt könnyű belátni, hogy a szemétlerakás egy jó nagy ÖNGÓL. Garantált, hogy az összes marslakó a Galaxisban sírva röhög az emberiségen, hogy a szemétlerakást megoldásnak tekintjük.

De sajna a szelektív hulladékgyűjtés semmit nem old meg. Persze csinálni kell, mert még mindig jobb mint a semmi, csak ne hívjuk újrahasznosításnak. Mert ott áll vagy bukik a dolog, hogy mit veszel le a polcról.

Amint írtam, meg tudnád tenni, hogy NEM veszed le a becsomagolt cuccot. Pl. nem veszed le a Nutella B-ready terméket, amin grammjában több a csomagolás mint maga a termék, mert egyesével minden darab be van csomagolva, aztán körülötte van még egy merevítő papír és végül az egész ismét be van csomagolva... a XXI. században.

Csak ehelyett az történik, hogy mégis leveszik az ilyen termékeket a polcról és azzal nyugtatják magukat, hogy majd bedobják a szelektívbe.

De vajon nutellacsomagolás lesz a szelektívbe dobott műanyagból?

NEM! Sajnos valami hülye szabályozás és a műanyagok korlátolt újrahasznosíthatósága miatt csak pár idióta terméket tudnak előállítani belőlük, szó sincs szép új nutellacsomagolásról. Esetleg műanyag szőlőkaró, szemeteszsák, kötöző, polárpulcsi stb. A sörösdobozokból alumínium karácsonyfatalp, autóalkatrész...

Tehát a vásárlásainkkal azt üzenjük a gyártónak, hogy nekünk kell ez a termék és gyártson belőle még többet, akkor a gyártó nem újrahasznosított csomagolást keres hozzá, hanem újra előállítja azokat. Pl. rendkívüli környezetkárosítással és energiafelhasználással kibányászik új nyersanyagokat, hogy azokból MÉG TÖBB mű cuccot állítson elő, ami csak pár hétig/hónapig véd egy terméket, majd nagy valószínűséggel nem is a szelektívbe hanem csak egyszerűen egy kukába vagy utcai szemetesbe kerül, ahonnan a hulladéklerakóra megy tovább és ott időzik majd évszázadokon keresztül. Megéri? Pár nap/hónap azért, hogy aztán egy évszázadokig díszelegjen valahol anélkül hogy elbomlana.

Egyébként a statisztikák azt mutatják, hogy sajnos az újragyűjthető cuccok 20%-a sem végzi a szelektívben, tehát még ebben is lenne hova fejlődni, pedig ez tényleg a legalja az egész hulladékkezelésnek.

A biotermék más tészta. Hagyjuk azt a vallási fanatikus réteget, amely mindig valami egészségeset meg még egészségesebbet akar és csak divathóbortból nyúl a biotermékekhez. A biotermék vásárlás a nagyüzemi mezőgazdasággal van összefüggésben, ugyanis a nagyüzemi módon, hatalmas területeken termelt ugyanolyan növényekben jól kimutathatóan csökkennek a tápanyagok és eközben egyre több vegyi anyaggal kezelik őket, a végén egy kb. vízízű és tápanyaghiányos növényi cuccot hozva létre, amit minek vegyél meg, ha egyszer se élvezeti értéke, se számodra hasznos növényi összetevői nincsenek, cserébe simán megmérgezheted magad pl. a gyökérzöldségekben felhalmozódott nitráttal, meg ilyenek. Szóval az van, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság működése nagyon elősegíti a TALAJPUSZTULÁSt (ettől is biztos oda lenne a tanárod). [link] Eközben a biotermesztés vagy a permakultúrás termesztési módok meg elősegítik a talaj megújulását, így lehetőség van ízletes, tápanyagdús növények termesztésére vegyszerezés nélkül. Hát, van aki szívesen fizet azért, hogy ilyen élelmiszert kapjon. [link]