Nincs lehetőségem az egyetemi továbbtanulásra anyagi okok miatt, mitévő legyek?
Hol is kezdjem... Talán valahol ott, hogy egész eddigi életemben szorgalmasan tanultam, mindig kiemelkedő eredményt értem el az általános és középiskolában, idén pedig jelentkeztem egyetemre. Izgulok azon, hogy vajon felvesznek-e, de nem is gyötör mostanság. A családom elszegényedett, és ha így megy tovább, annak nem lesz jó vége. Ha fel is vesznek az oly hőn áhított egyetemre (államilag támogatott), akkor se lenne lehetőségem elkezdeni se, mert muszáj elmennem dolgozni főállásba, ha minimálbért kapok, akkor is, hogy a családomat segítsem. Mélyen szégyellem, hogy a családom többi tagjának köszönhetően jutottunk ide, mert az apám évek óta nem dolgozik és nem is akar (ezt ő mondta), a testvéreim se törik magukat a munkával, mert fárasztónak tartják: egy szóval lusták, pedig Bp-en jobb eséllyel lehet munkát találni, mint az ország más részeiben, de nem is akarnak.
Az én hibám csupán annyi, hogy szorgalmasan küzdöttem eddig, pedig egy semmirekellő családban nőttem fel, tehát magamtól váltam ilyen szorgalmassá, magam törtem felfelé, pedig senki nem kényszerített rá.
A családom egyre nagyobb adósságot halmoz fel, nem érdekli őket, a számlákat nem tudják kifizetni.. stb. Az egyetemen, még ha államilag támogatott is, nem tudnánk semmit se fizetni (könyvek stb. - de még az "állami" középiskolában is minden pénzbe került, nem kevésbe).
Szép jövőnek nézek elébe, ugye? :(
Mit tehetnék? :( Reménytelen a helyzetem?:(
Ráadásul sokan megvetnek engem a szegénységem miatt, kinevetnek a hátam mögött, se igazi barátom nincs, mert mindegyik hátbatámad, se barátnőt nem sikerült találnom, mert a többségnek a pénzes fiúk kellenek, pedig én nem az anyagi segítség miatt akarok barátnőt, nem is fogadnék el semmit tőle, csupán az kellene, hogy mellettem legyen és szeressen ebben a nehéz helyzetben :(
Segítséget nem várhatok sehonnan, se szociális segélyt, a rokonságra se lehet számítani, az ösztöndíjaimat rég felélte a családom, pedig az egyetemi tanulmányaimra akartam félretenni :(
Az is bánt nagyon, hogy másnak megvan a lehetősége a továbbtanulásra, százezreket dobnak ki az ablakon, mert sokan be se járnak az egyetemre (sok iylen embert ismerek), a zsebpénzüket dohányra és alkoholra költik, én ezt sose tettem meg a 19 évem alatt. Sokaknak megvan a lehetőségük, nem élnek vele, én pedig élnék vele, de nincs mega lehetőségem.
Lelkileg tönkre mentem, már csak arra vágyom, hogy legyen valakim, aki igazán szeret és nem tart csórónak, és legyen munkám (én nem leszek lusta soha dolgozni), ha minimálbéres, az is jó, nincsenek nagy igényeim, sose éltem jómódban.
Milyen életre számíthatok, milyen jövőre? Lesz-e így valakim, meg tudok-e élni csupán érettségivel? Semmiféle iskolára nem lesz már pénzünk, a szakképzések is rengeteg pénzbe kerülnek, a helyzetem kilátástalan, de talán szórólaposnak vagy árufeltöltőnek felvesznek...
Ennyit sikerült elérnem az életemben :(
Hát elég sz@r helyzetnek tűnik így elsőre, de azért van megoldás. Mindenképp kezdd el az egyetemet ha államis lettél, így van lehetőséges szociális juttatást kérni onnan, és ha tudod tartani a tempót, akkor ösztöndíjra is számíthatsz (igaz, 1 év múlva csak). Ha meg mellette dolgozni kell, akkor se kereseredj el, más is csinálja így, gondolj azokra akik nem járnak be és mégis letudnak vizsgázni. Könyveket próbálj kölcsökérni a társaidtól, vagy kivenni a könyvtárból, esetleg a felsőbb évesektől kedvezményesen megvenni, ha meg nem kell már, majd eladod. Igazából ennyi költséggel jár az egyetem. Vagy pedig elmész egy okj tanfolyamra, ha 23 alatt vagy és nincs még szakmád, akkor ingyenes, és az idődet nem haszontalanul töltöd. Nem mondom, hogy nem kell semmit készülnöd, de azért korántsem annyit, mint egyetemen, mellette meg tudsz dolgozni. 1-2 év után (ennyi egy okj) hátha jobban álltok és akkor tudsz menni egyetemre teljes bedobással.
Megmondom neked őszintén, nem csak olyan csajok vannak, akik a pénzesbukszákra buknak, tehát lehet a bajodat is rájuk zúdítod vagy valami hibád neked is van, és azért nem tudsz összejönni velük, illetve fiúkkal barátkozni-haverkodni. Próbáld meg megtalálni a gyenge pontjaid és azon változtatni (pl. valami ismerős csak van, és megkéred, hogy őszintén mondja el a véleményed külsőleg és belsőleg)
Na fel a fejjel és egy kalappal:D
Szépen menj el otthonról. Ha felvesznek, akkor jelentkezhetsz koleszba, valószínüleg ilyen családi háttérrel fizetned is alig kell valamit. Kérdezz rá, vegyél felminden támogatást amit kaphatsz. Az egyetem mellett nyugodtan tudsz annyit dolgozni, hogy megélj, akönyvekre ott a könyvtár, az internet. Hidd el nem egy, nem tíz ember van az egyetemen aki egy fillér otthoni pénz nélkül végzi el.
Vágj bele, mert így lehúznak téged is. Az egyetemen pedi lesznek új barátaid is.
szerintem ahhoz, hogy ezt a helyzetet megold alapvetően változtatnod kell a gondolkodásodon. NEKED NEM KELL SEGÍTENI A CSALÁDODAT! ha ezt sikerül magadévá tenned, akkor van esélyed, ha nem akkor maradsz a gödör mélyén.
szerintem:
első körben keress munkát. ha van munkád, akkor keress munkásszállást és költözz el otthonról. (van viszonylag normális árakon, de azt is lehet, hogy a cégnek is van, ahol munkát találsz, de sok olyan albérlet van, ahol normális áron lehet szobát kapni) jelentkezz is ki. igen, akkor hajléktalan leszel, de ez neked jó.
ha felvesznek adj be halasztási kérelmet egy évre. addig dolgozol, összeszedsz némi pénzt.
egy év múlva lépjél ki és kezd el az iskolát. hajléktalanként biztosan felvesznek kollégiumba, jár szociális támogatás, ha jól tanulsz, kapsz ösztöndíjat, fel tudod rántani a diákhitelt és diákmunkában dolgozhatsz is. talán a családi pótlék is jár, de ebben nem vagyok biztos. (munkanélküli nem jár, ha nappali tagozatos tanuló vagy)
nekem volt olyan évfolyamtársam az egyetemen, aki így csinálta, nem mondom, hogy arany élete volt, de ment neki.
de ez az egész csak akkor működik, ha képes vagy elszakadni a családodtól.
Nekem most végzett a lányom az egyetemen. Első félévben tudtuk valamennyire támogatni, azután pénzzel már nem nagyon, de szerencsére nem is kellett.
A koli mindenkinek ugyanannyi, független az anyagi helyzettől (csak a koli felvételnél számított a jövedelmi helyzet)
Szoc.támot már az első félévtől kaphatsz.
Tanulmányi ösztöndíjat a 2. félévtől.
Van olyan főiskola/egyetem, ahol már az első félévben is adnak valamennyi "tanulmányi" ösztöndíjat. Ezt az adott intézmény honlapján meg tudod nézni (nem tudom, hova jelentkeztél)
A jegyzetekből nagyon keveset vesznek meg, eredetiben szinte semmit (nem lehet bírni anyagilag), vagy használtat, vagy fénymásolóból vesznek.
Egyszeri szoc.támot is kérhetsz az egyetemen.
A helyi önkormányzattól is kérhetsz rendkívüli segélyt a tanulmányaid megkezdéséhez.
Családi pótlék csak a közoktatásban nappali tagozaton tanuló 20 év alattiaknak jár (felsőfokú oktatásban nem)
Nyáron próbálj elmenni dolgozni, és eltenni a pénzt az iskolakezdésre.
Ha végképp nem tudod megkezdeni most a sulit, halszthatsz is, ha felvesznek.
Ha nem kezded el az egyetemet, beíratkozhatsz OKJs képzésre, ha nincs még szakmád, ingyenes. A mellett dolgozhatsz (a fiatalabb lányom osztálytársai közül is vannak akik dolgoznak az OKJs nappali mellett)
Ha jó tanuló vagy, és felvesznek az egyetemre, mindenképpen próbáld meg elvégezni!
Nem lehet könnyű a helyzeted. Csak az előttem szólókhoz tudok én is csatlakozni. A halasztás és a koli tényleg jó megoldás, és én is tudom mondani hogy az egyetemhez nem kell sok pénz pl: könyvekre nem kell költeni mert ott a könyvtár és kölcsön is tucc kérni mástól is, egyedül magadra kell költened azt meg megkeresed MAGADNAK és nem másnak (család). Ilyen hozzáállással, hogy tudnak élni??? Borzasztó!Ők semmit nem tesznek érted, és Te is így állj hozzájuk!
Én nagyon szívesen segítenék neked akár anyagilag is, de sajnos én sem tehetem meg!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!