Nektek is elegetek van ebből?

"Ahol a "véletelen" törvényi szintre van emelve."

Nem kell idézőjelbe tenni.

Igen: a véletlen.

Igen: benne van a törvényekben.

Az igazi véletlen.

Tudod, ilyen a világunk. Így működik.

A tudós nem fantáziálhat, hanem kénytelen a valóságot leírni. Mivel a véletlen is a valóság része, ezért azt kell leírnia.

#11

Nem a "véletelen"-nel (mint fizikai fogalommal) van bajom.(ez ugyanis egyelőre a "hit" katagóriába tartozik)

Hanem azzal, hogy a világ működésének törvényszerűségét akarják leírni az egyesített elmélettel úgy, hogy a véletlen mint (egyik) "alapesemény" szerepel benne. Itt érzek anakronizmust. A véletlen ez esetben végig kell hogy hasson az egész elméletben. Hogy lesz ebből egyetemes törvény? A "véletlen" mint a törvényszerűség meghatározója? Így ott vagyunk, ahol a "hit"-tel: valami (valaki), vagy "minden" létezése attól függ, hogy hiszek benne?...

Még valami:

"A tudós nem fantáziálhat, hanem kénytelen a valóságot leírni. Mivel a véletlen is a valóság része, ezért azt kell leírnia."

Az egyetemes törvényt keresik. Még nincs meg. Tehát nem tudják/ismerik, hogy hogyan épül fel a való világ. Akkor azt sem tudhatják, hogy a véletlen egy egyetemes érvényű "esemény"-e, és a még nem ismert valóságban létezhet-e, vagy egyáltalán: maga a valóság létezik-e?

Tehát egyelőre egy "tudományos szubjektivitás" az egész.

Einstein elmélete is az volt a maga korában, de "szerencsére" az bizonyítást nyert.

Így én a magam részéről, várok.(amíg az időm le nem telik)

(A "szerencse" azért van idézőjelben, mert az is egy "véletlen")

Szerintem is ez lehet itt a probléma.

Tanulmányozd a véletlen fogalmát a kvantummechanikában, és rá fogsz jönni, hogy ez nem teszi tönkre a törvényeket itt, a makrovilágban.

#13

A kvantumfizika említéséből indult a dolog.

Előre nem ismert/meghatározható/megjósolható állapot= véletlen.

Én ebből indultam ki.

#15-re

Én nem állítottam ilyet. Azt viszont igen, hogy az egyesített elmélet ilyen alapokon (innen és most nézve) számomra kétséges lenne.

"nem tudják/ismerik, hogy hogyan épül fel a való világ."

Nem tudják ANNYIRA részletesen, amennyire szeretnék.

Hasonló a helyzet, mintha te megnézel egy házat, és pl. látod, hogy fala van. Tudod róla, hogy a fal elbírja a ház súlyát, hang- és hőszigetelő, fehér színű, és kibír 4-es földrengéseket.

De még nem tudod, hogy téglából van-e, vagy betonból, és van-e benne építési hiba vagy villanyvezeték.

Ugyanígy a tudomány is lépésekben deríti fel a világot, és jelenleg itt tart. LÁTJUK, hogy a megismerésünk határán ott van valami, ami felépíti az ismert világunkat, és erről már tudunk egy-két dolgot.

De ettől még a többit, amit eddig kiderítettünk róla, jól tudjuk!

"Akkor azt sem tudhatják, hogy a véletlen egy egyetemes érvényű "esemény"-e, és a még nem ismert valóságban létezhet-e, vagy egyáltalán: maga a valóság létezik-e? "

Erről is vannak már mérések, és ezek alapján úgy néz ki, hogy a véletlen a kis méreteknél valódi és egyetemes: tehát MINDENRE jellemző.

Az lehet a gond, hogy nem ismered a véletlen szabályait. A véletlennel számolni lehet, méghozzá minél több esemény van, annál pontosabban. Egy részecskéről nem tudod megmondani, hogy pontosan hol van és mit csinál, de 10000-ről már nagy biztonsággal, egy milliárdról pedig teljesen jól.