Megéri használt termékeket vásárolni?

megoszlanak a vélemények, hogy fényképezőgépből csak újat szabad-e venni, vagy megéri a használt is. szerintem nyugodtan szabad bármiből használtat venni, kivéve fehérneműt és higéniai eszközöket (borotva, hőmérő, stb). persze az elavultsággal és a meghibásodás kockázataival nem árt tisztában lenni, ha valamit használtan veszel.

érdemes mindig utánanézni, hogy az adott termék és a modell, amibe tartozik mennyi idős, van-e még hozzá alkatrész, lehet-e még javítani, ha meghibásodik, mennyibe kerül egy tipikus javítás, mennyire gyakran van ilyenekre szükség.

tükörreflexes gépekél pl. leginkább a mechanikus zár meghibásodása szokott előfordulni viszonylag tervezhetően. ezt a gép kategóriájától függően besorolják. amatőr gépeknél általában 40-60 ezer fotó után várható, hogy tönkremegy a zár, a komolyabb kategóriákban 80-100 ezer, profi gépeknél meg 2-300 ezer expo szokott lenni a VÁRHATÓ élettartam. viszont ez nem szentírás, nincs rá garancia. előbb és később is tönkremehet. (erről bővebben a linken olvashatsz)

[link]

használtan is lehet garis dolgokat venni. ha van gari, akkor az megnyugtató (amíg tart), de valószínűbb, hogy nem is lesz rá szükséged. ha meg nincs gari, kicsit aggasztóbb, hogy meghibásodhat, de nem biztos, hogy fog. szóval érdemes olyan áron vásárolni, hogy a várhatóbb javítások mind beleférjenek a különbségbe - vagy egy költségesebb javítás után várhatóan sokáig ne kelljen rá költeni.

sok fényképezőgép gyártónál, főleg az olcsóbb kompakt gépeknél moduláris és/vagy egységáras a javítás/csere. nem szerelgetik a gépet, mert egy 20 ezres gépen mit javítgassanak, mikor többe kerül a szerelő munkaideje. vagy 1-2 fő alkatrészben percek alatt javítható, vagy egy általánydíjért cserélik egyben az egészet és kapsz egy 0 kilométeres (vagy gyárban javított) gépet és ilyenkor általában újraindul a garancia is, vagy a javított alkatrészre mindenképpen adnak úgy fél év garit. szóval a használt is megérheti, csak számolni kell a kockázatokkal és a költségekkel.

a döntés és a szempontok kialakításának felelőssége viszont a tiéd. neked kell tudni, hogy mire és hogyan akarod használni, mire van szükséged és mi mennyit ér meg neked.

az órákhoz és kerékpárokhoz nem értek, de szerintem kb. ugyanezeket kell ott is mérlegelni. milyen állapotban van, mennyire várható, hogy valami tönkremegy benne és emiatt költeni kell majd rá, mennyit kell majd költeni rá és mennyire éri meg azt mellétenni, vagy itt már jobban megéri újat venni (persze bizonyos dolgokkal az újnál is kell számolni, mert ha leejted, baleset éri, ugyanúgy költségeid lesznek vele, hiába van garid, mert nem minden hiba garanciálisan javítandó)...

Nehéz látatlanban használt dolgokat vásárolni a neten. Zsákbamacska, személyesen meg kell nézni.

A fényképezőkből sok ott a profi, aki expo pontosan jól tudja mikor kell eladni szeretett leharcolt gépét. Persze vannak tudatlan, nem hozzá értőt szimuláló profi eladók is akik ha rá van írva a 6megapixel akkor se tudják megmondani és természetesen garit se adnak. Hát ha megveszed ő örül és így jártál, kuka.Szerintem kötelezően kellene legalább egy hét garanciát adniuk az eladóknak a működő és nem hibásan meghirdetett áruikra.

De hogy jót is írjak,igaz nem a vatera és lófogáson történt meg (de hazai) hogy vettem egy 50 ezer forint értékű epson projektort valós 300 órával karc és bütykölésmentesen fix 7.500ft-ért. Az illető még 250km-t is utazott ide hogy személyesen mutassa meg nekem. Szóval vannak még becsületes jó emberek.

az egy hét garancia vállalás egyik oldalról tényleg hasznos, korrekt dolog lenne. a másik oldalról viszont azért az is komoly kockázat, hogy a vevő hogyan használja a terméket és nem csoda, ha nem vállalja be mindenki - még akkor sem, ha a termékében teljesen biztos, csak a vevő személyében nem tudhatja, hogy megbízhat-e. azért bőven vannak olyanok, akik a boltok garanciáival és 72 órás csere lehetőésgeivel is csúnyán visszaélnek. a nagy cégek ezt kénytelenek benyelni, de aki a saját cuccát árulja, annak egyáltalán nem mindegy, hogy korrekt vevővel áll szemben, vagy egy ügyeskedővel.

például, ha ismerősnek adok el valamit, akiről tudom, hogy nem fog visszaélni vele, annak fél-egy év garit is simán bevállalok, de ha nem beszéljük meg is hajlandó lennék kompenzálni, ha valami nagy baj történik, amiről nem ő tehet. viszont még SOHA nem jött senki reklamálni miatta, hogy vackot adtam el neki, pedig én is munkára használom és nem megkímélt állapotban szoktam eladni a cuccaimat. persze az alap nálam, hogy pontosan tájékoztatom a gép állapotáról és nem próbálok ügyeskedni. és pont azért, mert jó állapotú, de igencsak használt gépeket szoktam eladni, általában nem is hirdetem meg, mert utálok magyarázkodni a patika állapotot váró amatőröknek, barátok közt keresek nekik gazdát és mindig szokott akadni és mint írtam, még mindenki elégedett volt eddig.

szóval röviden: nem árt alaposan felmérni a helyzetet és fontos a bizalom. ha alapos vagy, de azért tudsz bízni is, akkor lehet jó dolgokat kifogni és jól járni az üzlettel. ha nem vagy elég alapos, nincs elég infód, és/vagy nem tudsz eléggé bízni sem, akkor meg jobb nem is belevágni.

Meg kell ismerni az eszközt. Olvasgatni fórumokban, vannak-e jellemző hibák, mi hogy működik rajta stb. És azért is képben kell lenned, mert az átvételkor minden funkciót ki kell próbálni. Tipikus hirdetés szöveg: "nincs nagy baja, aki ért hozzá, könnyen megjavítja" de aki ért hozzá, látja, hogy egy reménytelen hulladék. És ráérősen kell kipróbálgatni, ha az eladó sürget, hagyd a francba, vagy "a telefon akkuja tökéletes, de épp most merült le" szintén hagyd a francba, ezek a többször emlegetett bizalmat azonnal nullázzák.

Én a felsoroltakat mindet vettem használtan, fényképezőt kettőt, órát többet is, telefont/pda-t is jópárat (és pl. egy új akku vásárlását mindig érdemes bekalkulálni a vételár mellé) Ha reálisan felméred, leteszteled az eszközt, ha az eladóval is kialakul a bizalom, akkor jó esélye van, hogy nem lesz csalódás. Ha az eladó beszámol az eszköz hibáiról az számomra pozítív, a sunnyogó meg kussol róluk, hogy vedd meg mielőbb.

Nem mindenkinek evidens, így ki kell emelni, hogy értékesebb eszközt postával necces vásárolni, a csalók elszaporodtak és még ha meg is kapod, de valami baja van, mehetsz reklamálni 300 km-re és kb semi alapod nem lesz hozzá. Fontos rész még a kérdés, hogy a cucc lopott vagy sem. Erre kb. lehetetlen válaszolni, de a körülményeket érdemes figyelembe venni. Pl. csupasz telefon semmi körítés nélkül lehet épp hófehér, de ugyanúgy talált/lopott (a cégnél látom, hogy évek alatt hogy aprózódnak el a tartozékokok/dobozok, pedig patyolattiszta mind) Az ordító helyzeteket lehet kiszúrni, ha a telefon hátán meg a kijelzőn nem ugyanaz az imei. És természetesen a jó öreg "c tipusú állampolgártól nem vásárolunk" mantra.

A bringához is érteni kell, ismerni kell az alkatrészek kategóriáját, minőségét, azok kopottsági állapotát, ha cserélni kell, az mibe fog fájni. Ha ezeket annyira nem vágod, vigyél egy párbajsegédet magaddal a vásárláshoz.

A vaterán meg a hardveraprón lehet minősíteni a tagokat, ha ott találsz valami cuccot, mindenképpen vedd figyelembe.