Pár nap és születésnapom lesz, de nem lesz semmi buli mert semmi kedvem nincs ünnepelni úgy hogy minden téren szar az életem. Mit tehetek?

Először is bocs amennyiben rossz kategória,jó pár helyre illene a téma.

17 leszek.Alig éltem még valamit de ahogy körbenézek,ahogy más emberek problémáit olvasom itt gyk-n egy lecsúszott senkinek érzem magam.

Barátaim úgy ahogy akadnak,de igazából a hasznot nézik belőlem.Van akit igaz barátnak tartottam de ő ezt nem viszonozta.Fölöslegesen sírtam a vállán.

Barátnőm sose volt,pedig komolyan mondom valamivel több mint 10 lánnyal(nem leszólítás,folyamatos beszélgetés,randik) próbáltam már eddig legalább egy ***** csókig eljutni de még az sem sikerült.Egy lány aki abszolút nem talál magának senkit,csak én találom szépnek lepattintott mert neki csúnya vagyok.Míg mások már összebújnak meg romantikáznak én ezt nem tehetem meg.

A családommal nem vagyok túl jóba,csak 1-2 emberrel de megmondták hogy nem tudnak rajtam segíteni."MAJDLESZJOBB" szöveggel mindig levan zárva de már 4 éve nem lett jobb csak rosszabb.

Próbálok tanulni,de éppen hogy elérem a kettest de van amiből azért is küzdenem kell.

Több súlyos betegséget is túléltem de mindig azt kérdezem mi a francnak ha mindennap sírok és nem tudok boldog lenni.

Tudom van még ennél rosszabb is de egyszerűen nem megy ha mások problémájára gondolok.Egy lány az iskolában kapcsolatban van de folyton posztolja a hiányzol meg egyéb idézetes marhaságokat.Mondom minek?Kapcsolatban vagy,ez az amiben például nekem nincs részem.Csak később tudtam meg hogy az édesapja pár éve meghalt és azért csinálja.Én utálom apámat,de ő biztos szerette és ez biztos rosszabb mint egyedül lenni mégsem tudok pozitívabb lenni.A barátaim meg gyakran csak röhögnek rajtam.Eljárok edzeni,verset és "könyvet" is írok hogy tereljem a figyelmem de semmi sem akar segíteni.

Nem tudom mit tehetnék,véget vetnék az egész életemnek de gyáva vagyok hozzá és félek a túlvilágtól.

Rágják a fülem a szüleim mért nem tortázunk legalább.Megmondtam mert semmi indok nincsen rá.