Miért vallásos ennyi ember még manapság is? 18/F

"Nem lehet valahogy úgy a jóra motiválni az embereket, hogy közben reálisan láthassák a világot??"

Pontosan ez volt a szocialista átnevelés! - és az eredményét látod.

a kommunizmus számlájára mintegy 100 millió áldozat írható (s ezek csak a halálos áldozatok):

[link]

mellőzzék már a "jóra motiváló" materialista szarságokat

egyébként mikor akartok már leszokni erről a mesekönyvezésről, meg a felhőn ülő istenről? rohadt unalmas.

"halál ...de most jobb... tévhitben élünk?"

Te már meghaltál és visszajöttél? honnan veszed ezt a pökhendi gőgöt, hogy tudod mi van a halál után?

Mi lenne ha elolvasnál már valamilyen szentiratot - hogy elmerengj a "mesekönyvezés" ökörségén?

pl Buddha beszédeit. Vagy Téchy Olivér Buddha könyvét?

" csupán joguk van az embereknek tudni arról, hogy tévhitben élnek, és más szemszögből is lehetne ezt a világot nézni. "

Nagyon fiatal vagy - nem érted. Két generáció felnőtt ebben a "más szemszögben": hogy a vallás tévhit/mese. Lenini elvek ezek és a világ legkárosabb hazugsága- láthatod mi lett belőle.

Jogod van tudni erről: azért írtam.

A "jóra motiválni" a neveléssel kell a fogantatástól az első években az embertől tanulja az emberré levést az ember. A szülők és nevelők felelőssége óriási! Mérei a gyermekpszichológus Mérei mondta: "a hátammal is nevelek". Minden számít, ez nem "ideológiai nevelés". Beszélni és azon keresztül gondolkodni tanul a kisgyerek. Ahol morálisan alacsony szinten vannak a gyereket körülvevő felnőttek, ott nagyon nehéz helyzetbe kerül. Teljesen elnyomorított ideológiai háttérrel neveltek fel két generációt. Te mit olvastál a szentkönyvekből? Most már hozzá lehet jutni sokhoz magyarul is. Ajánlom "Az öt világvallást" - hogy legyen egy áttekintő képed a 7 milliárd ma élő ember világképéről. ÉS Weöres "A teljesség felé" létszemléleti írását.

Könyvtár, ha nem tudod megvenni.

[link]

[link]

"Megszűnik a kizsákmányolás, a pénz uralma, a nemzetiségek elnyomása és helyébe lép a népi demokrácia, az egyenlő és szabad emberek boldog társadalma. " Lenini elvek? "

Igen, marxi-lenini elvek és láthatod az eredményét ma is pl Észak-Koreában. Ha nem lett volna az igaz, tiszta forradalmunk '56 itt is ez lenne. Nagy baj volt, hogy egy közgazdasági elvet az emberek hite, tudata, eredet-tudata fölé nyomtak és elkenték a tradicionális, nemzeti, történelmi tudásukat. Jól hangzik, hogy "az egyenlő és szabad emberek boldog társadalma" - de ehhez a lényegüket akarták elvenni, boldogtalanná és állativá téve a médián bulváron lebutítva, hogy már ne is tudja, mit kell keresni a világban mi az emberi lényege - s ettől a lényegtől megfosztva "kezelni" idomítani. A nevelés így jön ide: az első években a nevelők feladata, hogy ezt az igazság-kereső embert elindítsák az útjukon - amelyen magának kell mindent megismerni, egyre mélyebbre jutni a megismerésben és kifejezni azt. Lehazudták a metafizikai Középpontot, az Abszolútumot - melyet minden vallás máshogy nevez: Tao, Brahman, Buddha-tudat. Isten, Allah (ez arabul Isten egyébként).

Lenint idézem: A vallás papi furmány.

Hát nem. Papi furmány van, e az pont nem a vallás.

Az ember isteni képmás. Részesülhet a teremtésben- ezt érezheted, ha alkotsz valamit, ha van egy új gondolatod. Istengyermekség. Az emberek nem egyenlőek, csak a jog előtt. A szabad emberek közösségét szeretet hatja át - és nem erőszakos ideológiai elnyomás. Azt hitték sokan, hogy ennek a marxi.-lenini ideológia megbukásának után jobb lesz: de rányomult a neoliberális ideológia - szintén azonos elvekkel - csak még inkább eltorzítva az emberi lényeget - az ember állta, mintha az lenne az ember célja rohangáljon a világban hogy vágyait betöltse. Az igazság az Abszolútum megismerése utáni szellemi vágyat már rég elnyomták (elsősorban a médián keresztül), marad, hogy testi vágyait hajszolja (amit a tradíciókban URALNI kellett volna..). És mindezt pénzért -valódi prostitúció. Isten a pénz, templom a bank.

Nincs sajnos több időm erre, a világnézet állandóan alakul a megismerés függvényében, ne vésd kőbe, ne állj le, mert az halálos a szellemre nézve, intuitív jelenlétben kell cselekedni, beszélni. Plótinosz a Jelenlétet egyszerűen Istennek nevezte.. vele is érdemes lenne megismerkedned, van már magyarul is, (Pierre Hadot zseniális könyve).

Ha szeretnél még irodalmat, privben írok még, szerintem keresd az igazságot, az életed értelmét, a saját utadat, feladatodat, önmagad és az emberek, a világ felé.

"Ember vigyázz, figyeld meg jól világod:

ez volt a múlt, emez a vad jelen, -

hordozd szivedben. Éld e rossz világot

és mindig tudd, hogy mit kell tenned érte,

hogy más legyen." (Radnóti)

> Miért élik le tévhitben az életüket, miért hisznek mesékben?

Nem nevezném a vallásokat tévhitnek. Ennél kicsivel többről van szó. Nem csak materialista szemlélettel lehet a világot leírni, kvázi minden filozófiai tannak van valamiféle metafizikai háttere. De még a természettudományban is megjelennek bizonyos metafizikai morzsák. Einstein például az általános relativitáselméletben abból indult ki, hogy a tehetetlen tömeg és a súlyos tömeg közötti egyezőségnek KELL lennie valamilyen okának, valamilyen közös tulajdonságból eredeztethető a kettő. Pedig szigorúan véve nem kell összefüggésnek lennie. Hogy ő talált egy olyan modellt, amiben a kettő ugyanabból a tulajdonságból fakad, az már más tészta. De a kiinduló gondolat nem egy tudományosan bizonyított állítás, inkább egy hit, egy remény. Történetesen itt bejött.

Ahol nem jött be: A matematikában is volt egy olyan meggyőződés, hogy minden, ami kérdésként megfogalmazható a matematika nyelvén, az előbb-utóbb bizonyítható, vagy cáfolható lesz. Ez sem bizonyított tény volt, inkább csak egy sejtés, egy hit. Aztán jött is a pofára esés Gödel nemteljességi tételeinél, mikor kiderült, hogy ez – amit mindenki természetesnek gondolt – cáfolható, nem minden kérdést lehet az adott axiómarendszerben bizonyítani vagy cáfolni.

A vallás nem csak egy meggyőződés a világ működéséről, hanem például egy erkölcsi rend is egyben, ami attól függetlenül lehet helyes, hogy az, amiből levezették nem valós. Nota bene egy regényből, vagy egy meséből is sok erkölcsi tanulságot le lehet vonni, ami attól függetlenül helyes és igaz, hogy !tudjuk!, hogy maga a mese, regény nem történt meg, az csak egy fikció. De minden fikció valamiféle valós vetületét mutatja a világnak. Nem természettudományos, inkább szimbolikus, analogikus értelemben.

> Megértem, hogy így nevelték őket és az emberek szeretnek magyarázatot kitalálni a megmagyarázhatatlan dolgokra

És ez egy fontos tényező. Ha valaki ettől kiegyensúlyozottabb lesz, ettől lesz képes jobb emberré válni, akkor én inkább csak szurkolni tudok neki.

> Elhiszem, hogy fontos volt pl. a 10 parancsolatot kitalálni, hogy az embereket valamilyen szinten kordában tudják tartani, de biztos ez a legjobb módja?

A tízparancsolat szerintem abban a korban – és jórészt a mai korban is – a civilizált együttélés alapszabályait írja le. Mindegyiknek fontos jelentősége volt és van, a felét a jelenlegi állami jogszabályok is törvényként fogalmazzák meg. Nos kétféle módon lehet bármilyen törvényt betartatni. Az egyik mód az az, hogy valakivel beláttatjuk ezen szabályok szükségességét. De ehhez intelligencia, műveltség, a világról kialakított szélesebb ismeretek szükségesek, ami nem adatik meg mindenkinek. A másik mód az az egóra való bazírozás, konkrétabban valamiféle büntetés foganatosítása. Ezt teszik a mai törvények is jórészt. A törvények legtöbbje nem tilt semmit, hanem egy adott cselekedethez egy következményt társítanak. Aki ezt és ezt csinálja, az ezt és ezt a bűncselekményt követi el, ami ilyen és ilyen büntetéssel szankcionálható.

Nyilván lehetne más törvényt kitalálni, vagy meg lehet ezen törvényeket változtatni. Pl. lopni nem bűn, ölni meg kötelező. Csak egy ilyen törvény az adott társadalom kihalásához fog vezetni. Emiatt van a világnak nem tudományos, hanem emberi szemmel nézve egy furcsa aszimmetriája. A törvényeket nem lehet önkényesen megváltoztatni, azok szükségszerűsége valahogy egy meghatározott rendhez kapcsolódnak, függetlenül az egyének vágyaitól, félelmeitől. Ilyen szempontból ez a fajta rend némileg metafizikai természetű, független és felette áll az egyéneknek.

Ha most ennek, meg még számos más erkölcsi, világnézeti absztrakciónak valaki nevet ad, személyiséget, intelligenciát tulajdonít, az azért nem ördögtől való – ééérted: nem !ördögtől! való :-) –, ha valaki ezen keresztül képes jobban megérteni és elfogadni ezeket, akkor megint csak azt tudom mondani, hogy: Hajrá!

> Jó dolog, hogy jóra próbálják motiválni az embereket, de az már egyáltalán nem tetszik, hogy egy mesevilágon keresztül akarják ezt elérni.

Ahogy írtam, az igazi mesék, regények, filmek, könyvek is ezt teszik. Mégsem érzem talminak mondjuk a magyar népmeséből levonható tanulságokat, függetlenül attól, hogy azok nem valóban megtörtént eseteket írnak le, vagy ha mégis, nem objektíven, hanem kiemelve, eltúlozva bizonyos vonásokat, hogy a tanulság szembetűnőbb legyen. Pont ezért szeretem a sci-fi műfaját, mert ugyan nem valós történetek, de pont a valóság átírásán keresztül, bizonyos jelenségeket kiemelve, eltúlozva tudnak rávilágítani olyan problémákra, ami a mi valóságunkban is ott van, csak kevésbé feltűnő, alkalmasint annyira nem az, hogy el sem gondolkodunk rajta.

Ha a vallásnál ennyire szigorúan megköveteljük a realitást, akkor más téren miért nem?

> Nem lehet valahogy úgy a jóra motiválni az embereket, hogy közben reálisan láthassák a világot??

Nyilván lehet, de nyilván ennek a feltételei nem mindenkinél adottak. Ez kevesebb embert fog elérni, kisebb lesz a hatása is. Bizonyára el lehet valakinek magyarázni, hogy az „Isten nevét hiába ne vedd!” szabálya tulajdonképpen mit reprezentál egy ateista számára, miért fontos szabály, de ennek a belátására nem mindenki képes, és eléggé körülményes is erre a belátásra vezetni valakit. Nota bene bár megtanítják a gyerekeknek, hogy káromkodni nem szép dolog, mégis nagyon sokan káromkodnak mondjuk a tizenéves korosztályban. Később kevesebben, de ez inkább csak valamiféle megszokássá, alkalmazkodássá válik, mintsem valós belátássá, továbbra is híján van a szokás (törvény)értelmezésének, hogy tulajdonképpen mi a baj a káromkodással, milyen kézzelfogható negatív következményei vannak, természetesen azon túl, hogy egy nem vallott vallás Istenének nem tetszik.

~ ~ ~

A vallások zöme ártalmatlan. Persze vannak fanatikus irányzatok mindenhol, de ez ilyenek vannak nem vallásos körökben is. Szerencsére elenyésző, bár kétségtelenül látványosabb kisebbségről van szó. Egy átlagos vallásos ember minimum nem rosszabb, mint egy ateista, sőt meg merem kockáztatni, hogy bizonyos szempontól jobb is. Akkor miért kellene felemelnem a szavam ellene? Annyi jóval károsabb, és konkrétan károsabb dolog létezik a világon, a globális felmelegedés, környezetszennyezés, az idők próbáját még ki nem állt politikai, társadalmi eszmék, a mindenféle bio-ezo-öko fanatizmus (oltásellenesség, homeopátia, stb…), a mindenféle áltudományokkal kuruzslók tömege. Ehhez képest nekem a vallás léte nagyon sokadrangú kérdés, az legalább kiállta az idők próbáját.

Ateistaként sincs semmi problémám a környezetemben élő vallásos emberekkel, pedig vannak páran. Sőt kimondottan jó beszélgetési téma a vallásos és nem vallásos ember elképzelése filozófiai, erkölcsi kérdésekről, sokkal virágzóbb, tartalmasabb beszélgetést tudok folytatni velük, mint ateistákkal, akiknek nem központi gondolatuk egy-egy filozófiai, erkölcsi kérdés, így az érveik sem állnak olyan szilárd, átgondolt alapokon.