Ki mit tud a magyar csőpostákról?

pajtas, mit szivsz? Moszkva majd' 2000 kilometer, es 30 perc alatt er oda a csoposta?!

olvass kevesebb konteos oldalt....

'Tudomásom szerint ma már világszerte működnek szigorúan titkos nemzetközi csőposták is, de azokról szintén mélyen hallgatnak. '

Aha, de te, TE termeszetesen minderrol pontos informaciokkal rendelkezel. Nyilvan.

Budapest-Moszkva távolság légvonalban: 1600 km. 30 perccel számolva ez 3200 km/h sebesség, ami több, mint a hangsebesség 2,5-szerese.

Egyenes vonalban nem lehet megépíteni a csőpostát, már csak a Föld görbülete miatt sem. Az meg ekkora sebességnél eléggé megviselnél a cső falát. Kvázi az első üzenet úgy roncsolódna felismerhetetlen szilánkokra, mint a pinty. De tegyük fel, hogy ezt valahogy mégis kiküszöbölték. Mondjuk nem tudom, hogyan lehet a Kárpátok alatt több, mint ezer méterrel kiásni egy alagutat neki „titokban”, de tegyük fel, ezt is megoldották. De egy ilyen csőhálózat a legkisebb földmozgás hatására is sérül. Elég egy helyen megrepednie, a vákuum már nem fenntartható. Ráadásul nem is biztonságos, elég egy szabotőrnek egyetlen helyen megrongálni a csövet, és már elvágta az összeköttetést, vagy akár el is csípheti az üzeneteket, ha akarja. A teljes útvonal mellett meg kicsit gyanús lenne hatósággal vagy kerítéssel őrizni a csövet.

Úgy az egész hülyén hangzik. Előnye nem sok van, viszont annál több komoly technikai akadályt kellene legyőzni, hogy egy ilyen rendszert megépítsenek, pláne üzemképes állapotban tartsanak.

De tegyük fel, hogy nem őrültél meg. Tegyük fel, hogy nem egy valahol olvasott dolgot akarsz saját emlékként előadni. Maximum annyi történhetett, hogy te csőpostán leküldtél a földszintre valamit, ott rejtjelezték, és mondjuk távíró továbbították Moszkvába, ott dekódolták, és felküldték az üzenetet csőpostán az egyik irodába. Erre reális ez a 25-30 perc.

> Azért tiltották be, mert a kapszulákban rendkívül gyorsan továbbítható leveleket útközben nem lehet cenzúrázni.

Akkor már azért létezett távíró és rádió technológiája is ismertté vált. Azt sem könnyebb cenzúrázni, lehallgatni meg ugyanúgy le lehet, mint ahogy a csőposta kapszuláját is el lehet fogni. És kvázi fénysebességgel lehet átküldeni információt, ehhez képest még a 3200 km/h sebesség is egy másnapos csiga sebessége.

* Akkor már azért létezett távíró és rádió technológiája is ismertté vált.

Kiegészítés: Ez az 1907-es évekre igaz. Kádár-rendszer 1957-től volt, addigra már kiépített telefonhálózat is létezett, természetesen a rádió már elterjedt volt. Budapest és Moszkva között volt dedikált, a telefonhálózattól független, kódolt vezetékes összeköttetés. Ehhez képest a csőposta nem sokkal ésszerűbb alternatíva, mint hogy lovasok vigyék az üzenetet a két város között. Nem hogy csőpostával lehetett 30 perc alatt üzenetet küldeni, de valós időben lehetett élőszóban kommunikálni Moszkvával.

Te véletlenül nem TROLLivezető vagy.

Nagy energiabefektetéssel írsz rengeteg sületlenséget. Mire jó ez?

> Számomra úgy tűnik, hogy a magyar közoktatás tényleg nagyon elmaradott.

Hát én is attól tartok.

> Ugyanis manapság már az utasszállító repülőgépek is minimum a hangsebesség két és félszeresével közlekednek.

Minimum?! Jaj, ne mondj már zöldségeket! Keress már rá egy Budapest-Moszkva, vagy egy Moszkva-Budapest repülőjárat. Na jó, rákeresek én: [link]

Kb. 1600 km 2,5 óra alatt. Az ha jól számolok 640 km/h átlagsebességet jelent (felszállással, leszállással együtt), ami a hangsebesség alig valamivel több, mint a fele. De vegyünk egy hosszabb utat, ott nem annyira kavar be a fel- és leszállás lassúsága. New York-Moszkva repülőút: 9 óra. Távolság légvonalban: 7509 km. Átlagsebesség: 834 km/h (a hangsebesség alig valamivel több, mint 2/3-a).

Vagy nézd meg mennyi egy utasszállító repülőgép sebessége:

[link]

„Utazási sebessége 0.85[7] Mach (ami 903 km/h a szokásos utazási magasságban).”

[link]

„Utazósebesség: 0,89 Mach (945 km/h)

Max. repülési sebesség: 0,96 Mach (1020 km/h)”

Az utasszállító gépek néhány kivétel nélkül hangsebesség alatt repülnek. (És itt nem átlagos, hanem maximális sebességről beszélünk.) Nem azért, mert nem tudnánk gyorsabb repülőt tervezni, hanem mert nem költséghatékony hangsebesség felett repülni, a tervezés is problémásabb.

Persze vannak illetve voltak szuperszonikus utasszállító repülőgépek is, pl. a Concorde, bár azzal aligha mentél Budapestről Moszkvába, mert Londonból, illetve Párizsból repült New Yorkba. Ott volt még a Tu-144-es, ami elsőként lépte át a kétszeres hangsebességet (1970-ben). De ezzel sem igazán repülhettél, mert tudtommal Budapestre nem jött. Utasszállító repülőgépként 1977. novembertől 1978 júniusáig üzemelt – nem túl hosszú idő –, jellemzően Moszkva-Budapestnél hosszabb és fontosabb útvonalakon.

Pláne nem 25 perc alatt, mert a Tu-144 legnagyobb sebessége 2,15 Mach volt, az 2634 km/h. Ezzel a sebességgel 1600 km-t megtenni min. 36 perc. De akkor még nem szálltunk fel, és nem szálltunk le, hanem teleportáltuk magunkat a repülőre. Mert ugye fel is kell szállni, meg le is kell szállni. 25 perc csak az, hogy felszáll egy repülőgép, tesz egy kisebb kört, majd leszáll. Nota bene egy mai utasszállító repülőgép nagyjából 15-20 perc alatt éri el az utazómagasságot. Egy Budapest-Bécs repülőút is 45 percig tart, pedig csak 215 km az út. (Az átlagsebesség itt mindjárt csak 286 km/h a fel- és leszállás miatt.)

~ ~ ~

De oké, tegyük mindezt félre. A repülőnél a közegellenálláson kívül nincs jelentősebb akadály. A jelentkező erők egyenletesen hatnak. Na jó, néhány madár esetleg előfordulhat, esetleg némi jég is lehet, de azok tudnak is komoly problémát okozni. Még hangsebesség alatt is, pláne többszörös hangsebességnél.

A csőposta meg ha nem is vákuummal, de alacsony nyomáson üzemel, ott pont a közegellenállás kisebb. Persze nem ezért működnek vákuummal, hanem mert a légnyomáskülönbség ad sebességet a kapszuláknak. Viszont ott a cső fala… De ezt majd lejjebb kivesézem…

> 1972 óta Budapestet és Oroszországot számos elágazással olyan kőolaj-vezetékek kötik össze, amelyek átmérője minimum kettő egész két tized méterszer 1,6 méter. Azokban pedig sokféle egyéb vezeték is található.

Technikailag kevésbé problémás egy olajvezeték. Egy relatíve lassan áramló folyadéknak nem gond, ha a cső felülete nem tükörsima, vagy ha a cső kanyarog, például követi a szintkülönbséget. Ha megnézed a nyomvonalat, vannak benne kanyarok még nagyobb léptékben is: [link] .

A szintkülönbségből adódó irányváltozásokat már ne is említsük: [link] . Ekkora ívű kanyarokat ekkora sebességgel nem beveszi a kapszula, hanem zokszó nélkül átlövi a cső falát, de minimum ripityára törik.

Nézzük meg más oldalról. Itt egy 3200 km/h sebességgel haladó szilárd kapszuláról beszélünk. Ha ez nem a röppályának megfelelő parabola pályán halad, akkor még ha nyílegyenes és tökéletesen sima felületű is a cső, akkor is a gravitáció miatt óhatatlanul súrlódni fog a kapszula a cső falával. És akkor számolgassunk, hogy mit jelent, ha súrlódik két fémfelület 3200 km/h sebességgel:

Vegyünk egy flexet (leánykori nevén sarokcsiszolót). Találomra kerestem egyet a neten, hogy ne hasraütésnek tűnjön a számítás alapja: [link]

Nézzük az adatokat. Azt mondja, a korong átmérője 125 mm. Az ha jól számolok 0,125 m. Ebből ki lehet számolni a korong kerületét:

K = d * π = 0,125 * 3,14159 = 0,3927 m

Ezt az utat teszi meg a korong széle egyetlen fordulat alatt.

A sarokcsiszolónk fordulatszáma 11 000 fordulat / perc. Az 183,333 fordulat / másodperc. ( ω = 183,333 s⁻¹ )

Ebből kiszámolható a korong kerületi sebessége, másodpercenként 183,333 fordulat és fordulatonként 0,3927 méter:

v = K * ω = 0,3927 m * 183,333 s⁻¹ = 71,995 m/s ≈ 259,18 km/h

A flex korongjának széle tehát kb. 260 k/h sebességgel mozog. Ehhez képest a 3200 km/h nagyságrendileg több.

Ahogy a kapszula csak minimális erővel súrlódik a cső falával az jóval durvább hatást kelt, mint mikor egy maximum fordulatszámú flexet csak egy pillanatra hozzáérintesz egy acélcsőhöz. A minimum az, hogy lesz „némi” „kopás”.

Arról már ne is beszéljünk, hogy ekkora súrlódás mellett mennyi energia kell a kapszula sebességének fenntartásához 30 percen keresztül. Én itt több száz kilowattórát saccolok alsó hangon is. És ez csak egyetlen üzenet.

Nota bene ott a Hyperloop. Még csak tervezés alatt van. Ott is az az elv, hogy kvázi majdnem vákuumban halad a jármű. Viszont a súrlódást kiküszöbölendő mágneses felfüggesztése lesz (ami a csőpostában nincs). A tervezett sebessége 1200 km/h. Ez ma a csúcstechnika a földfelszíni közlekedésben. De ez még csak terv, nem biztos, hogy meg is valósítható ezekkel a paraméterekkel. A maglev esetén is mágneses felfüggesztés van, csak ott nem légüres térben halad a vonat. A csúcssebesség ott is 581 km/h jelenleg. És ott is azért kellett a mágneses lebegtetés, mert a súrlódás miatt még az amúgy guruló kerekeken járó vonatnál sem lehetett egy bizonyos sebességnél többet elérni.

> Mindezért azt javaslom a rajtam gúnyolódóknak, hogy amíg nem kényszerítik őket, addig senki se alázza meg az itt kérdezősködőket.

Nem megalázni akarunk, de ha – nem tudok máshogy fogalmazni – hülyeségeket írsz – függetlenül attól, hogy kinek milyen tanácsadója voltál –, akkor ne csodálkozz, ha esetleg valaki hülyének is néz. Nem akarom azt mondani, hogy hülye vagy, de ebben a témában valamire vagy nagyon rosszul emlékszel, vagy nagyon rosszul informálódtál.