Könnyebben és boldogabban éli egy hívő ember az életét mint egy nem hívő?

Én egyértelműen úgy látom az ismerőseim körében, hogy igen.

Egy nem hívő

Embere válogatja.

Lehet egy hívő boldogabb, és lehet boldogtalanabb is. Csak a hittől nem lesz valaki boldog, mint ahogy ha egy hitetlen boldog, az sem azért van mert hitetlen.

Ráadásul ugye a hit tekinthető egy plusz kötelmi rendszernek, aminek a hívőnek meg kell felelnie, így lényegesen kötöttebben éli az életét mint egy nem hívő.

Attól függ. Ha a hívő nagyon merev szabályokat próbál követni, amihez a személyisége alkalmatlan, állandó frusztrációban, félelemben, önelutasításban élhet.

Ennek ellenpárjaként viszont megtalálhat egy olyan boldogságot, amit egy nem hívő (vagy minden transzcendenst elutasító, tehát materialista ember) nem.

A nem hívő is lehet felszabadult és boldog, valamint bizonytalan, megkeseredett útkereső is.

"A hit nem köthető semmilyen rendszerhez, az a vallás amiről te beszélsz."

Hit nincs vallás nélkül. Az mindegy, hogy az mások által szervezett keretek, vagy magad által kitalált szabályok szerint zajlik, de ha hiszel egy felsőbb hatalomban, akkor azt is hiszed, hogy meg kell felelned az ő elvárásainak az életeddel, ha el akarod nyerni a kegyeit.

Mindegy, hogy azért követsz egy szabályt, mert a pap azt mondja, vagy azért,mert azt Te olvasod ki a bibliából. És ez nem csak a kereszténységre igaz - a taoizmus kivételével (ami sokkal inkább filozófia mint vallás)az összes vallásra, szektára.