Miért történik ez? Mit tegyek hogy el tudjam engedni? Mit tegyek hogy ne fájon igy a szívem?

Azért mert a világon csak szerencse és ballszerencse van. Ezt dobta a gép.

Ráadásul ha lenne valami fenséges lény akkor is miért foglalkozna egy-egy jó emberrel amikor afrikábna milliók éheznek keleten pedig háború van és velük se foglalkozik senki és itt tér vissa a mondandóm lényege hogy a földön senki sem dönt senki sorsárol csak megtörténik és kész. Elhiszem hogy édesanyád jó ember volt és öszinte részvétem.

Csak találgatok de a választ azt én sem tudom.

De azok alapján amit leírtál azt gondolom hogy édesanyád, miattad szenvedett. Biztos vagyok benne hogy az orvosok nem sok jóval biztatták a betegségével kapcsolatban. Ő ennek ellenére vállalta a műtétet miattad. Azért hogy veled tölthessen még egy kis időt ezen a földön. Tudta jól hogy milyen a veszteség. Neked az édesapád volt de neki pedig a férje így ő is elvesztett valakit. S így tudta milyen ezt a helyzetet átélni. Csak gondolom mert nem tudom hogy te vagy az oka annak hogy kitartott és küzdött a végsőkig hogy veled lehessen talán még igyekezett fel is készíteni téged a veszteségre. Na nem mintha egy ilyenre fel lehetne készülni de pár dolgot bizonyára meg lehet tenni.

Egyszerűen csak szerettet téged és veled akart maradni amíg csak lehet. Lehet hogy imádkozott is ezért ezt sem tudom. Hogy kérte Istentől hogy had legyen még veled egy kis időt akkor is ha szenvednie kell. Én nem tudhatom hogy mi zajlódott le benne.

Ez csak találgatás a részemről.

Arról viszont biztosíthatlak hogy a rossz emberekkel is történnek rossz dolgok. Ők is megbetegszenek és meg is halnak ők sem maradnak életben.

Édesanyádat meg nem kell elengednek. Ha hiszel Istenbe akkor tedd az ő kezébe a fájdalmadat. Édesanyádra pedig úgy emlékezz ahogyan te magad írod: "...jobb anyát kívánni se akarhattam."

Neked volt anyád és ráadásul jó édesanyád volt.

"De közbe rossz hogy nincs akihez tartozok, nincs aki büszke rám."

Fiatal vagy. Még előtted az élet lesz olyan aki majd büszke lesz rád. Olyan is lesz akihez majd tartozni fogsz. De már most is tartozol valahová a környezetedhez. Ha hasonlítasz édesanyádra akkor biztos vagyok benne hogy ezt a környezeted értékeli még akkor is ha különösebben nem fejezi ki. De ha nem lennél ott biztosan hiányoznál. Tedd azt amit édes anyád is tett! Pl. hogy a barátnőd azt mondhassa büszkén hogy jobb barátnőt nem is lehetne kívánni vagy jobb szomszédot. Vannak lehetőségeid a kapcsolat építésre.

Rengeteg rászoruló ember van akin segíthetsz de attól hogy segítesz az nem jelenti azt hogy meg is kell bíznod mindenkiben. A bizalmat azt ki kell érdemelni!

Egy javaslat! Amennyiben vannak idősek a környezetedben segíthetsz nekik a bevásárlásban vagy néha a takarításban ilyesmi. Ez csak egy ötlet nem ismerem a céljaidat sem a lehetőségeidet és az esetleges kötelezettségeidet sem.

De nem vagy egyedül rengeteg ember vesz körül, kapcsolatokat meg ki lehet építeni. De újra mondom hogy nem kell megbízni mindenkiben. S találni fogsz olyan személyt aki majd büszke lesz rád arra hogy ismer hogy a barátjának mondhat!

"Tudom hogy a jövőmért tanulok, de néha úgy érz nincs az egésznek értelme."

De igen van értelme, csak ez egy hosszútávú befektetés! Édesanyád nem véletlenül kezdte el a taníttatásodat. Biztos vagyok benne hogy ebben a kérdésben is odafigyelt rád. Természetesen nem az én dolgom de ezt nem kellene csak úgy eldobni mert most még nem látod az értelmét!

"Főképp ha ennyi az egész élet."

Nem tudhatod hogy mit tartogat számodra a jövő. Tökéletes élete senkinek nincsen de boldog életet azt lehet élni.

"Abba rossz belegonolni hogy szerette volna az unokáit láttni, de nem birta."

Bár ő már nem láthatja az unokákat de te azzal a szeretettel és törődéssel gondoskodhatsz a leendő gyermekeidről amelyet te magad is kaptál édesanyádtól. S így egy darabot odatudsz adni a gyermekeidnek édesanyádból. El is mondhatod nekik hogy milyen volt ő akár még esti mese formájában is. De a lényeg az hogy megőrizheted az emlékét és át is adhatod a születendő gyermekeidnek ez már rajtad múlik. De úgy érzem hogy jó alapokkal indulsz neki a dolognak. Tehát egy biztos édesanyád büszke lenne rád. És biztosan büszke is volt.

Imája meghallgatásra talált felnevelt téged tisztességben és szeretetben és láthatta hogy felnőtté válsz igaz hogy nagyon fiatal vagy de felnőtt vagy és ezt még megérhette édesanyád Isten kegyelméből.