Voltál már a Láthatatlan Kiállításon Budapesten? Hogy hatott rád, ha voltál?

Hát én szívesen megnézném de messze lakok pesttöl. Amúgy egyetértek abban amit mondasz :)

Én jártam már ott. Nagyon érdekes,de egyben furcsa is volt ez. Szörnyű lehet nekik,főleg annak,aki elvesztette a látását és nem születésétől fogva vak. Érdemes elmenni erre a kiállításra.

Sziasztok! Én ugyan nemlátó vagyok (beszélőprogrammal ellátott számítógéppel írok), de engem is elvittek a kiállításra. Mivel nekem a látás hiánya nem új, ezért inkább csak az volt érdekes, hogy a látók hogyan reagálnak a számunkra természetes helyzetekre. Persze izgalmas volt, hogy nem tudtam, mi vár odabent... Nagyon tetszett, hgoy a helyzeteket és a helyszíneket a valóságnak megfelelően ábrázolták! Pl. amikor a zöldségesnél álltunk, voltak ott igazi zöldségek és gyümölcsök, amiket az illatukról és formájukról lehetett csak felismerni. Nekem elsőre sikerült mindet felismerni, azonban a látók jókat kuncogtak magukon, ugyanis nekik nem minden esetben sikerült. (...mert Ők kizárólag a szemükre hagyatkoznak a mindennapi életben!) A konyhában fűszereket kellett felismerni az illatukról. Ezt is sikeresen teljesítettem, a látók azonban itt is elvéreztek:) Az 5 fős csoportban, ami indult, én voltam az egyetlen vak... Két látó barátom, akikkel ellátogattunk, (függetlenül attól, hogy én is először voltam!) gyakorlatilag végig rám hagyatkorztak, mitn idegenvezetőre, mivel tudták, hgoy én a sötétben otthon vagyok... Követtek, kérdeztek és végig bíztak a "látásomban". Érdekes, hogy volt egy vak vezetőnk, a barátaim mégis engem kérdezgettek... Rengeteg tárgy volt, amit csak én ismertem fel, mert a látók nem szoktak hozzá a kézzel való "nézelődéshez", így tapintással nem jöttek rá, hogy mit fognak, pedig mindennap használatos eszközöket tapintottunk... Azért az is elgondolkodtató, hogy a látók milyne döbbenten reagáltak, amikor egy imitált útkereszteződében autók és buszok hangját hallották, mert felismerték, hgoy még Ők ott teljes biztonságban voltak, mégis alig mertek "átmenni a zebrán", addig egy vak a való életben minden átkelésnél az életeét kockáztatja! Voltak még érdekes helyzetek, de nem szeretném megfosztani a leendő látogatókat ettől a különleges és tanulságos élménytől! Én személy szerint nagyon jó ötletnek tartom ezt a kiállítást, mert így talán többekben segít ledönteni azt a képzeletbeli falat, amit maguk és a látássérültek köhzött húztak fel. Jó érzés volt "látni", hogy a látók elfogadóbbá váltak velünk szemben! Üdv: Vivien, 19