Hogyan lehet egy olyan lányhoz viszonyulni, akit egész általános és gimis éveiben fizikailag és lelkileg is bántottak? Lehet egy ilyennek párkapcsolata?

Pszichológus tényleg nagyon sokat tud segíteni.

Vagy egy szerelmes fiú is, de a pszichológus akkor is kell és jobb.

Szia.

Tudom,bármennyire nehéz,de ne törődj másokkal,hogy mit gondolhatnak rólad.

De testvéred biztosan van!.

Talán neki elmondhatnád ami bánt.

Persze,tudom,félsz a csalódástól is,ugye?

De ha benne sem bízol,akkor nemis tudom,fogadj meg egy jó tanácsot.Először önmagaddal foglalkozz.Ha valami bánt,írd le egy lapra,vagy naplót is írhatsz,könnyebb lesz a lelkednek,ha kiírod magadból.

Énis ezt csinálom.

És azt hogy önmagaddal foglalkozz úgy értem,hogy a saját terveiddel,jó dolgaiddal amiket szeretnél a jövőben,az legyen az első.

Önmagadnak felelj meg.

És nyugodtan sírj,ha arra van szükséged.

Mert azis te vagy.

Belőled jön.

Ne nyomd el,mert az nagyon nem jó.

Előbb utóbb megtanulod elnyomni,és érzéketlennek fogod gondolni magad,amiért nem tudsz sírni.

Szóval,ne tedd!

Sírj nyugodtan.

Mindenki sírt már.

Nem kell szégyelned a könnyeket.

Én így is szeretlek.

Tudom,most biztosan azt kérdezed,hogy szerethetlek,ha nem is ismerjük egymást.Sosem láttuk még egymást.

Hát tudod,nekem is vannak gondjaim,fájdalmaim.

Nekem is vannak sebeim.

De ezt már eltudtam fogadni.

Olyannak amilyen vagyok.

Kérlek,te is fogadd el magad.

Nem vagy rossz ember.

Csak érzékenyebb lélek.

De ez nem olyan baj.

Törődj magaddal.Testileg,lelkileg egyaránt.

Nekem akkor is fontos vagy,ha nemis ismerlek.

Szia.

Puszi.

Ölellek.