Folytassam a programozást (és helyezkedjek el programozóként) vagy hagyjam az egészet? (bővebben lent)

Most végeztem az egyetemen, de elbizonytalanodtam, hogy egyáltalán: programozók közt van-e a helyem?

Soha nem voltam egy átlagos programozó. Nem kiskoromban kezdett el érdekelni a programozás, hanem a gimi utolsó egy-két évében. Emellett már a kezdetekben igaz volt rám, hogy nem bújom a programozást órákon át, napi szinten.

Aztán eljött az egyetem időszaka. Felvettek egy vidéki egyetemre. Nem vettem részt opensource programok fejlesztésében már akkoriban se.

Viszont az egyik tanárom szerint van tehetségem a programozáshoz.

Szakmai gyakorlati helyet nem találtam könnyedén. Volt, hogy azért utasítottak el, mert olyant akartak felvenni aki hobbi projekteket tud felmutatni, de én akkora "méretű" projekteket nem csináltam.

De végül volt egy hely, ahova mehettem. A szakmai gyakos ember szerint a programozási tudásommal nincs baj.

Én meg persze nem így gondolom. Amikor nézegetem az álláshirdetéseket, nem sok reményt látok arra, hogy programozóként kellek valahova.

Olyan követelményeket fogalmaznak meg, amiket én nem teljesítek. Emellett ott van az angol nyelvtudás, ami informatika világában alap. Nekem viszont már általános koromban se ment annyira. És úgy érzem, nem is tudnám úgy megtanulni, hogy minden probléma nélkül tudjak beszélgetni angolul, más külföldi emberekkel, úgy, hogy megértsék és én is megértsem őket. És zavar, hogy nem tudok elég jól angolul, pedig ez "alap".

Hiába van kedvem a programozáshoz, könnyűszerrel elmehet tőle a kedvem, hogy ha olyan hibába botlok, amit nem tudok megoldani még néhány-több kereséssel sem. A programkódokat, amiket írok, nem szívesen mutogatnám másoknak. És ha mégis, akkor az esetleges interjúkon szóba se hoznám az ilyen hobbi projektjeimet valószínűleg, mert nem egyedül csináltam, nem én kerestem a megoldást, a programsorokat, amiket be lehet illeszteni.

A szakdolgozatomat se tartom valami nagy dolognak. Igaz, nekem az volt, azonban más talán egy hét alatt lazán megcsinálja. (Szakdolgozat témáját ne kérdezzétek, nem szeretném ország-világ előtt hangoztatni, hogy mi volt a téma, mert könnyedén beazonosítanának, az meg nem kell nekem.)

És emellett az is probléma, hogy vidéki személy vagyok és ugye Bp-n van rengeteg lehetőség. Én meg fővárosba nem szeretnék költözni, túlságosan messze van és nem biztos, hogy kedvem van az ide-oda vonatozáshoz, amikor interjú vagy albérletnézés van. (Ide-oda utazgatásból "végtelen" sok van, de a pénzem nem végtelen. )

Van ismerősöm, aki néha elmondja, hogy milyen projekteket csinál. Ő nem tartja őket nagy dolognak,mert pár nap alatt megcsinálja (lehet, hogy egy óra alatt), én meg felnézek rá emiatt, mert én teljesítménynek tartom azt, amit ő csinált. És úgy gondolom, hogy én azokat a dolgokat nem tudnám megalkotni vagy csak hosszas idő alatt.

Tehát röviden:

- érdekel a programozás, de

- nem érzem magam elég jónak

- és úgy gondolom, hogy nem is tudok elég jó lenni (angol és programozás egyaránt)

- de néhányan azt mondják, hogy van eszem a programozáshoz.