Ott akarom hagyni a sulit és dolgozni akarok. Mit tegyek? 17/F

Sziasztok! A story hosszú de megpróbálom rövdre fogni:

Szüleim már 2 éves koromva elváltak és anyukám nevelt egyedül 4-5 évig elég szegény körülmények között. Míg egyedül nevelt addig beállt Jehova Tanúnak. Kb 8 éves lehettem mikor újra házasodott. A nevelőapámmal sokáig volt nézeteltéréseink. Ahogy teltek az évek úgy lett elegem a vallásukból...folyamatosan csak rámerőltették, eltiltottak a barátoktól (mert ők "nem követik istent"), meg még a legrosszab hogy visszagondolva mindenből kimaradtam nemúgy mint egy normális kisgyerek(karácsony, mikulás, születésnap, húsvét, stb...) nemrég még úgy tudtam hogy a karácsony 2 napos csak :/ Úgy kérdezték meg, hogy "mióta élek a földön" (nemtudtam hogy sírjak vagy nevessek) Na mindegy is...szóval így nőttem fel hogy kimaradt egy darab a gyerekkoromból. Már vgy 2-3 éve már nem eröltetik a vallást de akkor is úgy érzem majd meg fulladok tőlük. Mintha én lennék a "sátán", pedig soha egy buliba el se mentem. Nemszeretem a diszkókat, metál zenéket hallgatok(halestorm, rammstein, slipknot). A zenéim miatt is mindíg lenéztek. A jegyeim se voltak sose fényesek de soha nem is buktam, de egyfolytába avval basztattak hogy megfogok bukni. Most ott tartok hogy 1 hónap és töltöm a 18.-at és el akarok menni és dolgozni akarok. Szeretnék már magamra keresni hisz itthon már semmire se jut pluszba mivel pàr évvel ezelőtt hitelt vettek fel aminek most isszák a levét(70000ft havonta...nevelőfaterom keres havonta 90e-t anyám meg hébe hóba valamit, sose tud megmaradni sehol)Még a szilvesztert is itthon fogom tölteni(nem elég, hogy az egèsz téli szünetem is itthon töltöttem) Szívesen mennék diákmunkára de nincs rá semmi lehetőség. Tömören ennyi...szerintem még a 10%-át se mondtam el a történetemnek de bármilyen kérdésre válaszolok. A kérdés csak az lenne hogy mi a véleményetek erről az egészről? Szerintetek érdemes bele vágnom a munkába?

A válaszokat előre is köszönöm!