Mi ez a Punk dolog tulajdonképpen?

Google: Punk

Első találat: [link]

Néhány szemelvény:

„A fogalmat gyakran használják a zenei mozgalomhoz kapcsolódó divatirányzattal, ideológiával és szubkultúrával, vagy akár a „csináld magad” hozzáállással kapcsolatban is.”

„Az 1970-es évek közepén a punkdalszövegek szókimondóak voltak, társadalmi és politikai téren egyaránt, amely megkülönböztette őket a kortárs művektől. Az olyan szerzemények, mint például a The Clash „Career Opportunities” és „London's Burning” című számai, a munkanélküliséggel, az unalommal és a városi élet más nyomasztó problémáival foglalkoztak; néha nyíltan becsmérelve a kormányzatokat és az uralkodóházakat, ahogyan azt a Sex Pistols is tette a „God Save The Queen” és az „Anarchy in the UK” című dalaiban; egyesek pedig határozottan anti-romantikus módon ábrázolták a szexet és a szerelmet, ahogyan a The Voidoids' tette a „Love Comes in Spurts”-ben.”

„Az 1960-as évek garázsegyütteseire gyakorolt hatása mellett a punk rock gyökereihez tartozik a durva viselkedés, a színpadi és a színpadon kívüli erőszak, amely a hangszerek megrongálására is kiterjed, ahogyan az a korai Rolling Stones és a The Who esetében is megfigyelhető, és amely viselkedésmód visszavezethető az ötvenes évek végére, Eddie Cochranhez és Gene Vincenthez; a goromba és disszonáns stílusú The Velvet Undergroundhoz; a szexuális és politikai konfrontációikról és színpadi erőszakosságukról is ismert detroiti Alice Cooperhez, The Stoogeshez és MC5-hoz; az angol pub rock színteret és a politikai undergroundot képviselő Mick Farrenhez és a The Deviantshoz;”

„A punk elutasította a hatvanas évek hippi ellenkultúrájának maradványait is.”

„Az ötvenes és hatvanas évek európai szituacionista mozgalma által képviselt kulturális kritika és lázadási stratégiák hatással voltak a brit punk mozgalom első képviselőire, különösen a Sex Pistolsra. A Pistols menedzsere, Malcolm McLaren tanulmányozta a szituacionista elveket, amelyek Vivienne Westwood által öltöttek formát az együttes ruházatában, továbbá feltűntek a Jamie Reid által a számukra készített grafikákon is.”

„A brit punkmozgalom átvette a Skiffle-től a „csináld magad” attitűdöt, amely a második világháború után, az 1950-es években bukkant fel Angliában. A brit punk rock megjelenése egybeesett a háború utáni konszenzus időszakának végével, amely megelőzte a thatcherizmust, és szinte az összes együttes munkásságában felbukkan a dühödt társadalmi elidegenedés.

A 20. század második felében az anarchizmus a punk eszmei olvasztótégelyében ruházódott fel az önszerveződő társadalom elméletével és azzal a gondolattal, hogy az anarchizmus nem csak szükségszerű, hanem mindenkinek jó is.”

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

Persze mindenki magára aggathatja a punk jelzőt, legyen szó zenekarról, vagy rajongóról, és a kedvére értelmezheti át az egészet. De összességében a punk szubkultúra alapja valahol a jelenlegi politikai, társadalmi renddel – illetve az ezeket kiszolgáló szervekkel, pl. rendőrséggel – szemben támasztott kritika, méghozzá az egyént állítva ezzel szemben. Gyakran mutat ez a világkép hasonlóságot egy anarchista szemlélettel. (Lásd: [link] ) Ilyen értelemben baloldalinak mondható szemlélet jellemzi. Adott országok adott aktuálpolitikai szituációjában ez a liberalizmustól a kommunizmusig sokféle ideológiával átszíneződhet, hiszen ezek is hasonló értékrendre épülnek.

A kommunizmus meg értelmileg kettévált. A kommunizmus mint eszme egészen mást takar, mint az a diktatúra, amit ezzel a névvel illettek. Amit mi itt kommunizmusnak hívunk, úgy a legtöbb ember értelmezésében teljesen mást jelent, mint amit valójában jelentenie kellene, ahogy azt deklarálták. Ilyen módon lehet, hogy az egyik ilyen, a másik olyan értelemben használja a fogalmat. Illetve lehet, hogy valaki ezt, vagy azt az aspektusát emeli ki, hiszen a diktatúra nem jó dolog, mégis sokan elvoltak benne, mint átlagpolgárok, munkások, stb…