Hogyan kezdhetném el felépíteni a tudásom?

Figyelj csak próbálj szórakozva tanulni. Olvasgass HVG Tudományt (asszem ez a neve,rövid érdekes sztorikat taglal), a YouTube-on nézhetsz videókat pl. nagy szeretettel ajánlom a 'Zállatorvos" c. csatornát. Én betegre röhögöm magam a videóin, de hatalmas tudást is nyújt a biológiához, állatokhoz.

Továbbá olvsss sokat. Mindenfélé, amihez kedves van. Regényeket, ilyesmi. Fejlődik tőle a szókincsed és különböző területekről fogsz ismereteket, tudást szerezni.

> Hiába próbáltam meg tanulni, valahogy mindig kiesett a fejemből a tudás,mire használhattam volna

Jellemző. Az ember nehezen tud megtanulni olyan információt, tudást, ami iránt nincs érdeklődése. Informatikus vagyok, hozok egy informatikai példát: Meg lehet tanulni mondjuk Pascal nyelven programozni, de nyögvenyelősen fog menni, ha amúgy nincs az egésszel valamiféle célod. Ha viszont van egy célod, hogy ezt és ezt akarod megvalósítani, de nem tudod hogyan kell, és így olvasod el, mondjuk azt, hogy hogyan kell egy fájlból szöveget beolvasni, máris sokkal erősebb az élmény, megjegyzed, kötni tudod az adott problémához, jelentősége lesz.

> Nagyon szeretnék legalább annyira művelt lenni,hogy az alapvető dolgokról legyen fogalmam. Tudtok valami könyvet ajánlani?

Nem biztos, hogy így érdemes nekiindulni. Én inkább azt javaslom, hogy olvass híreket, mindenféle témakörben. Belföldi, külföldi, tudományok, kulturális, gazdasági, technológiai híreket. Vannak hírgyűjtő oldalak, érdemes rájuk szokni. Mindig lesz egy-egy olyan hír, amiben érzed, hogy az ismereteid hiányosak, akkor erre célzottan keress rá. Szír menekültek? Oké, kik azok a szírek, hol van Szíria? Rákeresel Google-ban Szíriára, és eljutsz ide: [link] . Átlapozod, és ha találsz valamit, amit felkelti a kíváncsiságodat, ott tovább olvasol, kutakodsz. Mondjuk olvasod, hogy régen az Oszmán birodalom része volt ez a terület, akkor utánaolvasol, hogy mekkora is volt az Oszmán birodalom, hol terült el, mettől-meddig létezett, hogy, mikor, milyen okból bomlott fel, stb… Nem fogsz mindent megjegyezni, de ha valamivel harmadszor találkozol, már lesz valami sejtésed a dologról, elkezded megjegyezni.

Vagy arról olvasol, hogy ma van a költészet napja? Oké, de miért ma? Rákeresel, és mondjuk eljutsz ide: [link] . Remek, itt azt olvasod, hogy azért van ekkor, mert ez József Attila születésnapja. Ki is volt József Attila, mikor és hogyan élt, milyen korban, milyen versei voltak, esetleg el is olvasol párat. Aztán ha megtetszik, még párat, ha nem, akkor lapozol tovább. Vagy megnézed kik voltak a kortársai, milyen volt az a kor, mi jellemezte, stb…

Bizonyára van saját jól meghatározható érdeklődési köröd, illetve az intelligens szörfözés során lesz olyan téma, ami jobban érdekel. Ilyenkor mondjuk youtube-on rákeresel egy-egy dokumentumfilmre, előadásra, esetleg keresel cikkeket, hosszabb értekezéseket, neadjisten fórumokat, GYK kérdéseket a témában. Ha a kozmológia lesz ez a téma, arra keresel rá, ha a szögfüggvények érdekelnek, akkor arra, ha a történelem, akkor arra, ha a mezei pockok szaporodása szikes talajon, akkor arra. Innen már lehet gondolkodni könyvekben is.

Nincs művelt ember. Műveltebb és kevésbé művelt van, de minden ember azt érzi, legyen akármilyen mély a tudása, hogy sokkal-sokkal többet nem tud, mint amennyit igen. Az, hogy tudatában vagy a műveletlenségednek, ha már bizonytalan vagy a tudásodban, az már annak a jele, hogy egy szinten túl vagy, már van kellő rálátásod a világra ahhoz, hogy nem legyél a tudásodban magabiztos. Lásd: [link]

Azért az ember a legtöbbször otthon netezik, ahol nincs senki, aki látná, hogy valamire rákeres-e vagy sem. Másrészt nincs olyan ember, aki mindent tud. Pl. lehet, hogy illett volna tudnom történelemből, hogy hol terült el az említett Oszmán-birodalom, de mivel úgy a hétköznapokban erre a tudásra nincs szükség, nem volt jelentősége, az ember elfelejtette. Én is úgy kerestem rá, hogy akkor hogy is volt ennek a területnek a történelme, és így, hogy most a menekültválság révén fontossá vált, jelentőséget kapott, így mindjárt jobban is meg tudtam jegyezni, hogy végül is hogy alakult a térség történelme.

Általános és középiskolában nem voltam valami jó tanuló. 4-es átlag körül mozogtam, kicsivel talán felette. De ezt főleg a matek, fizika, reál tantárgyak húzták fel, történelemből, irodalomból nem voltam túl jó, 3-4 körül. Nem is érdekelt különösképpen. De idővel érdekelni kezdett ez is. Egy 14 éves gyerek nem sokat ért meg egy istenes versből, de még egy szerelmes verset sem tud igazán mélységében megélni, ehhez kor kell. Nem is azért tanítják, hogy 14 évesen tudd, hanem ha 28 évesen kezd el érdekelni, tudd, hova kell nyúlnod. Nem szégyen keresni, hiszen az ember tudása növekszik ezáltal. Nagyobb tudásra szert tenni pozitív törekvés, és teljesen mindegy, hogy honnan indul az ember.

Az évek során sok ismeretre tettem szert, sokféle témában járatosabb vagyok, mint mások, műveltnek is tart a környezetem, de sokszor inkább csak átfogó képem van, a részletekre nem emlékszem. Meg minek is pontosan tudni, hogy mikor volt a Mohácsi csata, sokkal fontosabb, hogy miért volt, mik voltak az előzményei. Bevallom el is felejtettem a pontos évszámot, csak úgy a korszakot tudom, hogy valamikor a XIV. században volt. Bár ha most rákeresek, be fog ugrani, hogy „ja tényleg”. De sokaknak ez a lexikális tudás jelenti a műveltséget. Nem tudod mikor volt a Mohácsi csata? Még ezt sem tudod? Műveletlen vagy. Pedig ez nem így van, lehet ők tudják mikor volt, csak éppen a folyamatokat nem látják át, nem tudják a megtanult információkat összekötni, élik a hétköznapi életüket, nem kíváncsiak a világra, nem gyarapodik a tudásuk.

Itt Szókratész történetét idézném be. Volt egy athéni, aki elment a delphoi jósdába, megkérdezte, hogy van-e nála bölcsebb. Püthia azt válaszolta, hogy Szókratésznél senki sem bölcsebb. Ez Szókratész fülbe jutott, aki igen meglepődött ezen, hiszen úgy tartotta, hogy ő nem tud semmit. Felkeresett bölcsnek mondott embereket, politikusokat, filozófusokat, hadvezéreket, és azt találta,hogy bár a saját területükön mindegyik nagy tudással rendelkezik, de a világ más dolgairól vajmi keveset tudnak, hülyeségeket beszélnek, de mivel hogy egy területen a tudás tudatában vannak, ezért azt gondolják, hogy minden más területen is kielégítő és magas tudással rendelkeznek. Aztán megkeresett mindenféle mesterembereket, kereskedőket, egyszerű polgárokat, és ugyanezt találta. Rájött arra, hogy egy valamiben valóban bölcsebb az összes athéni polgárnál, ő tudatában van annak, hogy nem tud semmit.

Ez a tudat fontos, hiszen ez folyamatosan nyitottá és kíváncsivá tesz arra, hogy tanulj, hogy műveltebb, okosabb, bölcsebb legyél, hogy folyamatosan felülvizsgáld a saját álláspontodat, alakítsd azt. Szókratész nyomán a legnagyobb erények egyike, ha valaki valóban tisztában van a saját tudatlanságával, önmagának elismeri azt, és erre lehetőségként, iránytűként, és nem szégyenkeznivalóként tekint.

1526.augusztus 29. :)

De nagyon jókat írsz 2*Sü, véleményem szerint ritka értelmes ember vagy!! :) :)