Miért barátunk a Google?

> hogyha beírsz a Google-ba egy kérdést, az általában a Gyakorikerdesek.hu oldalt hozza be

Egyrészt a keresőbe nem teljes kérdést célszerű írni, hanem olyan kulcsszavakat, amik szerinted benne vannak a válaszban. Jól – és a legtöbbször rosszul is – keresve általában nem a GYK-n található kérdés jön be, de ha mégis, általában a második, harmadik találatban ott a válasz. (Általában egy Wikipedia oldal jön be a legtöbb kérdésre.) Ma pl. szembe jött egy kérdés, hogy mennyi citromsav van a citromban. Fogalmam sem volt, de beírtam a Google-ba, hogy „citrom citromsav tartalom” és az első találat a Wikipédia Citromsav cikke volt, abban 5 mp alatt megtaláltam, hogy 6-7%. Na jó, itt nem az első mondat volt a válasz, egyet le is kellett lapozni.

A GYK-n a kérdések fele megválaszolható nulla tudással, pusztán a Google segítségével 2 másodperc alatt. Információs társadalomban élünk… Elvileg. Minden alapinformáció rendelkezésre áll, az emberek mégsem képesek alapvetően kiszolgálni magukat vele. Pedig ehhez tényleg semmiféle tudás, képesség nem kell. Azért ez szerintem elég elszomorító. Nem hiszem, hogy olyan bonyolult dolog lenne elsajátítani a keresést…

Kinek rossz mindez?

1. Rossz a kérdezőnek, hiszen többet kell gépelnie. Folyamatosan nézegetnie kell, hogy jött-e válasz. Jó esetben is percek, de néha órák telnek el, mire választ kap. Google-t használva ez pár másodperc, vagy perc lenne.

2. Rossz a válaszolónak, hiszen triviálisan fellelhető választ kell begépelnie, ahelyett, hogy érdemi, valódi tudást, kreativitást igénylő kérdések megválaszolásával foglalkozna, olyan kérdések megválaszolásával, amihez nem elég a Google használatát ismerni.

Hozzá kell tenni, hogy a válaszoló ugyanolyan felhasználó, mint a kérdező, senki nem fizeti azért, amit csinál. Ha valaki 5 percet nem szán választ keresni a saját kérdésére, de elvárja, hogy más zokszó és csipkelődő megjegyzés nélkül keresgéljen helyette, megfogalmazza, begépelje a választ az ő kényelme érdekében, az eléggé visszaélés a válaszoló idejével.

De aki a „Google a barátod” megjegyzést beírja, az általában azért teszi, mert az ostobaság idegesítő. Kicsit olyan, mintha egy téren lenne egy templom toronyórával, meg egy másik óra is, éppen delet harangoznak is, és már a nyolcadik ember kérdezné meg tőled – mobiltelefonnal a kezében –, hogy mennyi az idő. Egy idő után az ember nem tud csak választ adni, anélkül, hogy ne szembesítené az illetőt azzal, hogy „Egy toronyóra előtt állsz, egy órával rendelkező mobiltelefonnal a kezedben, harangoznak is, mégis mennyi az idő szerinted? Próbáld már meg kinyitni a szemed és körbenézni kicsit.”. Persze nem biztos, hogy ez szép dolog, de szerintem valahol azért mégiscsak érthető.

#4> A Wikipédia messze nem 100%-os dobott már ki nekem többször hülyeséget.

Azért javarészt olyan egyszerű kérdésekben, mint:

- Mennyi a fény sebessége?

- Melyik a legközelebbi csillag?

- Hol született Mátyás király?

- Hogy kell kiszámolni egy henger térfogatát?

a Wikipédiában lévő hibák száma elhanyagolható, elhanyagolhatóbb, mint a GYK-n trollkodásból, tudatlanságból, rosszul tudásból, félregépelésből származó hibák száma. A Wikipédia azért javarészt mára lektorált tartalmat jelent, szemben a GYK-ra betévedő random válaszolókkal, akiknek a tudása, jóindulata jobban megkérdőjelezhető.

> Viszont amire még kíváncsi vagyok, hogy mit gondoltok, mennyire es milyen módon befolyásolja a közösségi életünk, úgy értem egyszerubb és kényelmesebb barátkozni a Google-el, tehát én marnem a barátaimtól, ismeroseimtol, iskolatarsaimtol kérdezek

Jó kérdés. Az internet előtt sem a barátaitól, ismerőseitől kérdezte meg az ember, ha ilyen információra volt szüksége, hanem felütött egy lexikont, enciklopédiát, szakirodalmat, előkereste a középiskolai tankönyvét, ha ilyennel nem rendelkezett, akkor elment egy könyvtárba.

Én azt gondolom, hogy nem ezek a kérdések építik az emberek közötti kommunikációt, és nem mindenre vonatkozik „a Google a barátod” elv. Egyrészt az emberek közötti kommunikáció 2/3-a a közösségben fennálló viszonyokról, azok változásairól szól, hogy ki kinek mint mondott, ki kivel jött össze, ki kivel veszett össze, ki hol volt nyaralni, kit rúgtak ki a munkahelyéről, stb… Attól, hogy a fénysebességet megkeresed a Google-ben, attól még nem zárja ki a lehetőséget, sőt inkább csak témát ad ahhoz, hogy mélyebb, kibeszélősebb témákban elbeszélgess másokkal, akár online, akár offline módon.

> Előfordulhat, hogy mar nem is tartunk majd igényt egymas tudására, mert 20, 30 év múlva, de akár ma is csak beutom a telefonba és ott a válasz

Kétfajta tudás létezik. Az egyik a lexikális tudás, alap tudás. Ez az, ami valóban fellelhető egy Google segítségével, régebben meg egy lexikon, enciklopédia, szakirodalom segítségével. Semmi gond nincs azzal, hogy ezt nem egymástól kérdezzük meg, nem egy emberre hagyatkozunk, aki valamiért ezt fejben tartja. A valódi tudás ott kezdődik, hogy hogyan tudod mindezt rendszerben látni, kombinálni, meglátni a szükséges lépéseket a probléma és a megoldás között. Na az ilyen kérdések az igazán jó kérdések, amihez kreativitás, analizáló képesség kell, akár több válaszoló együttes munkája során tudja csak megtalálni a választ rá.

Informatikus vagyok, hadd hozzak egy informatikai példát. Egy programozási nyelv nem áll sok elemből, vannak változók, azoknak lehetnek különböző típusai, vannak vezérlő szerkezetek (elágazások, ciklusok), abból sem sok. Ezek persze jól vannak dokumentálva, ha valaki ilyenre kérdez rá, akkor releváns válasz a „Google a barátod”. De ezt tudni nem elég. Lehet, hogy valaki ismeri ezeket, mégsem tudja megoldani azt a problémát, hogy egy számsort (tömböt) sorba rendezzen, vagy éppen az elemeket összekeverje, vagy generáljon egy labirintust. Itt már kell némi kreativitás is. De még itt is barátod a Google, hiszen ezek gyakran felmerülő problémák, számtalan „standard” megoldást írtak le a témában, a legtöbb programozási nyelv kész algoritmus könyvtárakat tartalmaz erre alapból. Meg megint más egy olyan ritka és komplex feladat, amire nincs kész megoldás. Egy ilyen problémában ha az ember elakad, na akkor érdemes kérdeznie.

> Mit gondoltok erről? Milyen elképzelésetek van ilyen témában, mondjuk két, három generációval a jövőben?

Én azt gondolom, kicsit olyan ez az információval, mint minden más dologgal. Egyre több dolog érhető el. Ami régen különböző dolgok összehackelésével volt csak megoldható, arra ma vannak kész megoldások. Kicsit olyan ez, minthogy régen volt egy vályogház. Utána megszületett a tégla, ami kvázi készen adta a fal elemeit. Nem kellett külön létrehozni, csak használni, kombinálni. Aztán jött mondjuk a panel, gipszkarton, ahol már a falat sem darabokból kellett felépíteni, hanem kvázi egyben kaptad. Aztán jön a kész konténerekből összeállított ház. Vagy régen egy HiFi-t is úgy kellett különböző elemekből összehackelni (lemezjátszó, magnó, erősítő, keverő, hangfalak), ma vannak erre kész szettek, illetve kompakt, egybeépített megoldások. Aztán régebben a TV-ből, a HiFiből kellett összehackelni egy házimozi rendszert. Itt is megjelentek az egységes készletek, kompakt, egybeépített megoldások.

Egyre nagyobb építőkockáink vannak, egyre könnyebb őket kezelni, pont ezért egyre több idő és energia marad arra, hogy ezekből egyre komplexebb, nagyobb tudású dolgokat építsünk, amire régen nem volt lehetőségünk. Ilyen kicsit az információ is. Egyre több dolog érhető el, egyre kisebb erőfeszítéssel. De egyre nagyobb az igény a komplexebb információra.

Nincs ezzel szerintem különösebb probléma, ez inkább pozitív folyamat. Egyetlen negatívuma, hogy az emberek egy jelentős része mindent készen megkap, aminek köszönhetően elkényelmesedik, nincs akkora kreativitás benne, mert nem kell kreatívnak lennie, hiszen a kreatív részét megoldotta már más. De régen sem volt ez máshogy, csak nem keveredtek ennyire a rétegek. A Józsi bácsik művelték a földet, dolgoztak a gyárban, a Pistikék vagy segítettek, vagy játszottak a szabadban, az értelmiség meg ettől függetlenül élte a maga világát, a kettő ritkán találkozott egymással. Persze Pistikének idővel benőtt a feje lágya, remek mérnök lett belőle, elkezdett olvasni, és megtalálta az utat a megfelelő társasághoz, akikkel mindezt meg tudja osztani. Az internet korában az egész felkavarodott, ugyanazon a platformon kommunikálnak a Pistikék, Józsi bácsik, mint az értelmiség, sokszor a többség el tudja nyomni a bölcsebb kisebbség hangját. Nem lettek az emberek kevésbé intelligensek, vagy okosak, egyszerűen csak gyakrabban lehet velük találkozni. De ez sem különösebb probléma, aki intelligens, az előbb-utóbb, ilyen vagy olyan módon meg fogja találni a bölcsebbé váláshoz vezető utat.

"A Wikipédia messze nem 100%-os dobott már ki nekem többször hülyeséget."

Vannak más weboldalak is, meg lexikonok. Egyébként a Wikit ellenőrizni szokták, és ami még nincs ellenőrizve, ott ahhoz a cikkhez oda is írják.