A Kádár-korszakban mi volt a háztáji? Mi volt az előnye/hátránya?

A háztáji gazdaság többet is jelentett az embereknek az otthon, a "maszekban" végzett mezőgazdasági kistermelésnél. Azt tekintették anak a helynek ahol a szocialista kötelező munkahelyről hazamenve úgy érezhették az emberek hogy ez az enyém és családomé. Ott nem szólt bele a főnök az életükbe, mindent úgy csinált ahogy akart. Valamint a háztáji jelentette az igazi nagy bevételi forrást is. Valamint a nép élelmezését is javarészt az oldotta meg. Pont azért szorgalmazták a vezetők mert a nagy állami "tőkekoncentrátumok" nem voltak képesek megoldani a nép megfelelő élelmiszer ellátását.

Egy kis igazi és egészséges kapitalizmus volt a szocializmus árnyékában. Mivel még nem arról szólt mint a mai kapitalizmus hogy egy-két milliárdos úgy gondolja hogy az övé legyen minden, a többinek meg ott a közmunka persze az ő birtokán az ő hasznára.

Például termeltek tejet. A szüleimnél két tehén napi 40-45 liter tejet adott. Voltak akik a kertjükben uborkát termesztettek. Vagy például a Balatonon szőlészettel foglalkoztak.

Az emberek érdekeltek voltak abban hogy jól csinálják mégis jól érezték magukat benne. Joggal elgondolkodtak azon hogy életüket a kötelező munkahelyeken cseszik el, miközben otthon néhány óra munkával a többszörösét is megkeresik annak amit a munkahelyen. Azt is szem előtt tartották hogy a háztájit örökül tudják hagyni a gyerekeiknek, de az állami nyugdíjukat nem.

Hátrányát nem tudok mondani.