Baj ha nagyon meg akarok felelni az osztályfőnökömnek és minden szavát, megállapítását szentírásnak veszek? Amit mond az nálam úgy van, legalábbis abban a pillanatban amikor kimondja.

Az ő órájára tanulok legtöbbet, okosnak akarom magam mutatni előtte. Mikor ott van a közelemben boldog vagyok, csak úgy iszom a szavait. Ha véleményt mond valamiről, akkor nekem is az lesz a véleményem hirtelen. Mitől van ez? És miért nem érzem ugyanezt a többi tanárnál, sőt? A szüleimnek sem akarok így megfelelni, sőt egyáltalán nem bizonyos dolgokban, de az osztályfőnökömre egyszerűen minden témában hallgatok.