1. Hogyan vágták ketté Németországot? , Megszállási zónák, két állam neve? 2. Mi a koreai háború következménye? 3. Mi a vietnámi háború következménye? 4. Hogyan jött létre Izrael?

Rak Medinat Yisrael ,akhshav:

Szóval ,röviden:

Izraelt a zsidók védelmére akarta létre hozni Herzl Tivadar.

Azaz azért ,hogy legyen a zsidóságnak egy fizikai "Dávid-pajzsa" is.

Üdv!

1.) itt látszik, hogy a háború utáni megszállási zónák: [link]

A szovjetek által megszállt területbôl lett az NDK, a szövetségesek által megszálltból meg az NSZK.

2.) a koreai háború volt lényegében az elsô komolyabb összetûzés a két blokk (szovjet vs. amcsik vezette nyugat) között, így kb. meg is határozta a hidegháború késôbbi menetét: a két nagy blokk nem bocsátkozott direkt összecsapásokba egymás ellen, helyette az érdekszféráját próbálta meg növelni, és az ebbôl (is) kialakuló helyi konfliktusokban a saját oldalhoz tartozó fél támogatásával amolyan proxy-háborúkat vívtak.

Mivel Észak-Korea megmaradt kommunista országnak, ezért az amcsiknak politikai célja maradt a vele szembenálló (és a háborúban rendesen lepusztult) Dél-Korea támogatása és fejlesztése, ami nagyban hozzájárult az ország modernizációjához, és ezáltal mostani sikereihez (enélkül valszeg Dél-Korea ma kevésbé lenne olyan high-tech ország, mint amilyen ma, de persze a történelemben nem létezik olyan, hogy mi lett volna, ha)

3.) az elsô VH után az angolok és a franciák felosztották maguk között a volt Oszmán Birodalom közel-keleti területeit, az angolok kapták (többek között) a mai Izrael, Gáza, Ciszjordánia és Jordánia területét, a franciáké lett a mai Libanon és Szíria. Az angoloknak két ígéretük is volt a területre: a háborúban ôket támogató helyi arab vezetô dinasztiának is ígértek saját földet, meg a zsidóknak is odaígérték a területet a támogatásukért cserébe. Ezért elsô lépésként a nekik kiosztott terület Jordán folyótól keletre esô részén kialakítittak egy arab protektorátust (félig-meddig önálló állam a másik állam fennhatósága alatt) Transzjordánia néven, és ezt odaadták a háborúban ôket támogató helyi uralkodó családnak - a 2. Vh. után ebbôl alakul meg az önálló Transzjordán királyság, vagy mai nevén Jordánia.

A maradék területet Palesztinának nevezték el a régi római Palestina província után. A zsidóknak az 1800as évek végén is volt egy nagyobb betelepülési hulláma erre a területre (ekkoriban jelent meg a cionista mozgalom, melynek az "atyja" egy magyar ember, Herzl Tivadar, és melynek célja a szétszórt zsidók összegyûjtése egy új zsidó államban), de az angolok ígérete hatására egy újabb komoly hullám jött. Viszont az angolok annyira nem gondolták komolyan ezt az ígéretet, így elkezdték a bevándorlást korlátozni, illetôleg egyéb gátló tényezôket bevezetni. Ebbôl aztán balhék lettek, egyrészt a helyi zsidók és az angolok között, illetve (némileg angol felbújtásra köszönhetôen is) a helyi arabok és zsidók között.

Aztán jött a 2. Vh, amit ugyan az angolok megnyertek, de a Brit Birodalom elvesztette a világvezetôi státuszát, és (némi amerikai nyomásra is, na meg persze már gazdasági ereje se nagyon volt fenntartani az összes volt gyarmatát, és ezen az egyre növekvô helyi függetlenedési mozgalmak ellenállása se segített) kénytelen volt a gyarmatait szépen lassan egymás után feladni. Az akkoriban tök fejletlen, ritkán lakott és ráadásul - mint kiderült - olajt sem tartalmazó Palesztina ez elsôk között volt. Gyakorlatilag bejelentették, hogy ôk '48ban kivonulnak onnan, és odaadták az ENSZnek, hogy oldja meg, mi lesz a területtel azután. Az ENSZ 47ben kidolgozott egy felosztási tervet, ami helyi zsidók és arabok között osztotta volna fel a területet, nagyjából aszerint, hogy az adott részen melyik csoport kezdett el inkább "civiláizációt kiépíteni". (Ez pl. azt jelenti, hogy ha valakinek települése volt az adott környéken, az elsôbbséget élvezett az idôszakosan arra legeltetô nomád állattartást végzô másikkal szemben). Ezt a javaslatot a helyi zsidók elfogadták, de a hekyi arabok képviselöi illetve a környezô arab államok elutasították.

Így végül a sztori az lett, hogy amint az angolok 48ban az angolok kivonultak, a helyi zsidó kikiáltották Izrael függetlenségét, a hekyi meg környezô arabok meg másnap már megtámadták ôket. Elég meglepô módon a háborút végül a frissen kikiáltott Izrael nyerte, és a háború végi status quo alapján meghúzott határok szerint Gáza Egyiptomé lett, Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem Jordániáé, a Golán-fennsík korábban Palesztinához tartozó része Szíriáé, a többi pedig Izraelé.

Aztán ez még majd 67 es hánorúban fog változni, ahol Izrael elfoglalja Gázát, Ciszjordániát, Kelet-Jeruzsálemet, a Golán-fennsíkotmilletve az egész Sinai-félszigetet - ezek közül mondjuk csak Kelet-Jeruzsálemet illetve a Golán egy részét annektálja valóban a saját területéhez. Aztán az egyiptomiakkal kötött békeszerzôdés keretében (addig minden háborút csak fegyverszünettel zártak le) Egyiptom visszakapja a Sinai-félszigetet, illetve 2005ben az izraeliek egyoldalúan kivonulnak Gázából, és akkor nagyon nagyvonalakban elérkeztünk a mai állapotokhoz.