Ki mit tud Kolozsnémáról?

Közigazgatási területe 11,8 km², Ronka tartozik hozzá. Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű.

Kolozsnéma az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.1168-ban említik először Villa Nema néven. A 12. században a komáromi vár tartozéka volt, a 13-14. században a gróf Cseszneky család birtoka volt, majd 1435-ben Némai Kolos Jeromos kapta királyi adományként. 1522-ben Egyházasnéma néven szerepel. Református anyaegyháza az 1530-as évek elején jött létre. A 16. század végén Kolozsnémai Kolos János halála után unokaöccsei, a Hathalmy testvérek (Miklós, Mátyás, Pál és István) kérték a hátrahagyott birtokait Kolosnémán, Nagykeszin, Kiskeszin, Ekelen és Andrásházán.[3] A 16. századi törökdúlás (a Dunán átkelő portyázó csapatok többször kirabolták a falut, mely egy időre elnéptelenedett) után a Lengyel család birtoka lett. Az 1848–1849-es szabadságharc idején a falu mellett ütköztek meg a császáriak a magyar csapatokkal. Lakói főként halászatból éltek. A községnek két vízimalma volt és itt állt a Duna egyik fontos kikötője is.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a községről: "Kolos-Néma, magyar falu, Komárom vmegyében, fekszik rónaságon az öreg Duna mellett, Kis- és Nagy-Keszi szomszédságában, Komáromhoz nyugotra 1 s 1/4 mfldnyi távolságra. Nevét vette Kolos családtól s annak néma leányától, melly családnak lakháza a mostani templom és temető emeltebb helyén volt, mint az alapkövek most is mutatják. Határa 2511 holdra terjed, mellynek harmada rét és sziget, melly egyszersmind tüzifát szolgáltat a lakosoknak. A némai szigetet képezi a falu mellett elnyuló holt Duna. Az urbéri föld tesz 415 holdat, a többi majorsági birtok, földe első osztálybeli s mindent megterem. Az állattenyésztés is szorgalmasan üzetik; egyébiránt határában több nádas és mocsáros tavak találtatnak. Népessége 455 lélek, ebből reform. 302, ebből 65 nemes, 235 nemtelen, 153 r. kath. Urbéri telek van 11 és 1/2, zsellér 7. Nevezetesebb épületei: a reformatusok anyaegyháza, r. katholikusok kápolnája és Zámory György ur lakháza; végre a falun felől 300 ölre a kis Duna partján egy régi szentegyház alapkövei láthatók. F. u. Zámory, Vigyázó, Csorba, Somody családok és a szentmártoni apátság." [4]

A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A falu lakói sokáig halászattal és aranymosással foglalkoztak. Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. Határában álltak az egykori Csépánfalva és Simándfalva települések.Népessége[szerkesztés]

1910-ben 927, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2004-ben 546 lakosa volt.

2011-ben 520 lakosából 482 volt magyar.Nevezetességei[szerkesztés]

Régi templomának alapfalai a Holt-Duna partján láthatók. Mai református temploma 1793-ban egy régebbi építmény alapjaira épült, 1794-ben fatornyot építettek hozzá. 1857-ben az éppen felújított templomot tűzvész pusztította és csak 1858-ban állították helyre.

Az Őrangyaloknak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült.

A fennmaradt 19. századi gazdaházak a népi építkezés értékes emlékei.

A faluban található a későbarokk, nyeregtetős Zámory-kúria.

A községben 1962. óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.