Miért nem érdekel a szerelem? És ezen belül, miért tartom hülyeségnek a családalapítást, a szexet?

Köszönöm szépen, hogy írtatok. :)

És igen, ő az első szerelmem. :/ :)

Csak az esik a legjobban rosszul, hogy 1. Ő letagadja, és a képembe tudja azt hazudni, hogy "Nem édesem, én nem tudnálak megcsalni." Erre meg tessék, megcsalt. És az is kiderült, hogy 3 évig folyamatosan csalt meg másokkal. A kapcsolatunk elején nem éreztem ezt, de most, az utóbbi időkben szinte mindennap. Állandóan mondogatta, hogy Örökké. Sajnos egy gyermek fejjel éltem és egy mesében. Most már elhiszem azt, hogy nincs olyan, hogy Örökké.

2. Nem keres senki, nem figyel fel rám senki, nem érdeklődik senki sem irántam. Tudom, még most lett vége a kapcsolatunknak, de bele gondoltam abba és feltettem már a kérdést magamnak, hogy vajon miért nem keres senki? Mosolygós lány vagyok, önzetlen, nem vagyok mai lány (szerintem tudjátok mire értem) stb. Tele pozitív gondolatokkal, hozzáállással. (Na jó, vannak rossz napjaim, de kinek nincsenek :D ). Úgy érzem, hogy tökéletes barátnő lennék, erre meg csak arra voltam jó, hogy kihasználjanak. Nem tudom, hogy a mai ill. a többi fiúk miért találják azt jó megoldásnak, ha megcsalják a párjukat. Hogy miért dobják el azt az embert, aki szívből szerette, mindent megadott neki stb. Nem tudom miért ilyen világban élünk.

Visszatérve arra, hogy nem érdeklődik irántam senki sem. Hogy miért van ez?! Azt nem tudom. De nagyon remélem, hogy a jövőben tényleg lesz olyan, aki megfog becsülni. Csak az a sok bántás, hogy nem érek semmit, senkinek nem kellek, ez is segít, hogy néha magamba zuhanjak.