Mit tegyek 29 évesen ha úgy érzem agglegényként fogok megöregedni?
Elég otromba fejem van sajnos és azt veszem észre hogy már kezd az agyamra menni hogy emiatt nincs senkim.
A fő dilemmám: próbálkozzak még, hátha találok valakit, vagy hagyjam inkább és koncentráljak valami másra ami leköti a figyelmemet, s nem engedi hogy a szerencsétlenségemre gondoljak?
Először is tedd rendbe az önértékelésedet - hogyan lehet elvárni, hogy valaki szeressen, ha te sem szereted magadat?
A külsőn lehet változtatni, ha valamivel nem vagy elégedett, akkor tegyél ellene. Ez kisugárzik majd, és vonzóbbá tesz a nők számára.
A nőknek egy magabiztos férfira van szükségük, aki támaszt nyújt ha kell. Ezen dolgozz, kívül-belül. Te is jobban fogod érezni magadat.
Másodszor meg ötvözd a két megoldást, amit felvázoltál: nem kell feladni a reményt, hogy lesz még valakid, mert biztos, hogy lesz, viszont ne görcsölj rá, mert az sokszor csak ront a helyzeten. Kösd le magad, törődj magaddal (lásd fentebb), legyél elégedett az életeddel - meglátod, beköszön majd a szerelem, mert kicserélődsz, vonzó személyiség leszel.
Nem tudom hogyan változtathatnék fejemen?! Talán menjek el plasztikai műtétre?
Sajnos pont emiatt nem szeretem magam, hogy ilyen képem van. A belsőmmel nem lenne gond, de ha már beszélgetni sem akar velem senki úgy ez nehezen derül ki.
Szégyellem hogy ennyi idősen ide kellett hogy kiírjak egy kérdést a témában.
"nekem nagy krumpli orrom van, egy mókus sírva hordaná tele mogyoróval" :D - szakadok
Köszönöm a válaszokat, elgondolkodok rajtuk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!