Nem tudom miért élek, valaki megtudná mondani nekem?

Nagyonrégóta már mély depresszióban szenvedek sajnos.Megpróbáltam már mindent hogy leküzdjem de nem tudok szabadulni a bánatomtól voltam már 2 psziológusnál is de sajnos ők sem tudtak nekem segiteni.Egyre többször azon kapom magam hogy azon gondolkodok minek éljek tovább mit akarok még az életben elérni,de mindig csak üres üveges tekinetetel nézek magam elé és nem tudom mt kllene csinálnom pedig tudom hogy mi tenne igazán boldoggá de sajnos ez lehetetlen akármennyire is szeretném.Sokszor néznek az emberek és kérdeznek meg olyanok is akiket sohasem láttam hogy miért vagyok ilyen.De álltalában mindig azt mondom nncs semmi baj,pedig tudom hogy nagyon nagy baj van.De nem szeretném a családomat nyugtalanitni.Barátaim régen voltak bár nem tudom mennyire voltak a barátaim én annak tartottam őket de lehet tévedtem.Már 1 éve nem keresnek.Volt egy nő akit szerettem bár azt nem tudom hogy ő szeretett e engem de én oda adtam volna neki mindenem.Mást választott helyettem, olyan szinten magam alatt voltam hogy az országot is elhagytam egy jópár hónapra remélve hogy majd segit felejtenem de nem igy lett nem változott semmi,vagyis egy dolog igen már családja van.Furcsa mód nem tudtam gyülölni mikor megtudtam mindent,én csak azt kivántam szivemből hogy legyen nagyon boldog.Bár nem tudtam ránézni miközben ezt gondoltam mert nagyon fájt.Sokszor északa közepén arra ébredek hogy róla álmodtam megint annak ellenére hogy megigértem mindenkinek hogy nem fogok rá gondolni,de nem tudom betartani az igéretem.Azt tanácsolták nekem próbáljak megismerkedni más lányokkal is mert csak igy lehet megszabadulni a láncoktól amik megkötnek.Rengeteget próbálkoztam internetes társkeresőkel de a sziától valahogy sosem jutottam tovább Ezért régóta arra gondolok hogy talán pont az a fajta ember vagyok aki nem kell senkinek sem,nem lehetek túl vonzó ha ennyien visszautasitanak.Belefáradtam hogy az interneten találjak valakit ezért elkezdtem járni szórakozóhelyekre de sajnos itt is voltak problémák sohasem találtam olyat akit kerestem.Ezek a helyek manapság már tele vannak a 18 éves korosztályal, ha nem a kor a probléma akkor meg már foglalt van barátja.Belefáradtam 26 évesen hogy diszkóba járkáljak hogy valakit megtudjak ismerni.Már rengeteg pénzemet beleöltem ezekbe a dolgokba de sosem jutottam semmire.Úgy érzem hogy az idő sürget,sokszor már aludni sem tudok esténként azon gondolkodom hogyan tovább de már kezdek beletőrödni azthiszem a dolgokba.Lehet megérdemlem a sorsom, ki tudja.Szeretnék családot nagyon fáj nézenem hogy már az összes barátomnak családja van én meg még sehol sem tartok.Nem tudom hogyan tovább.Ami elment sosem tér már vissza, a sorsom nem tudom megválozatni akármennyire is próbálkozok.