Véleményetek szerint milyen a versem?
Százhetvenkilenc
Az árva gyermek nyála folyik
Sír, anyja után vágyódik
Anya nincs már, apa sem felel
Eltűntek ők még a múlt reggel
Most veszi csak észre
Keze helyett csak hűlt helye
Lábán éles vágás hege
S most tükörbe néz,
Megijed, most már nagyon fél
Hová lett minden, alig él
Hajdanán szép szőke ifjú helyett
Mostanra torz fejű öregember lett
Pedig tegnap múlt kilenc
Most lehetne akár hetvenkilenc
Százhetvenkilenc!
Kétezer-százhetvenkilenc
Ennyi van a naptárba írva
Feldühödik, s a lapot kiszakítja
Hogy kerülhetett ide?
Erős vajon most a hite?
Egy aggastyán a jövőben
Kilenc éves elmével
Egy aggastyán a csatában
Kilenc éves ábránddal
S mégis eljött, mit már régen hallott:
Az emberiség jövője halott
Most láthatja két szemével,
Szebben szólva az egyikkel,
Hogy a világ perceken belül,
Mindennel együtt az égbe repül
Még egy utolsó pillantás az égre
Egy lopott szippantás a romlott levegőbe
S vége
A bomba,
Mi most majd életeket vesz el sorra,
Egy egész civilizációt döntve romba,
Valahogy nem is ronda
Van benne egy megfejthetetlen…
Egy felfoghatatlan…
Egy megmagyarázhatatlan…
Csoda!
Tán majd az új nemzedék megérti,
Képes lesz megbocsátani…
Mi elrontottuk, de talán még valahogy
Lehet, hogy még majd egyszer…
Valamikor…
Vissza lehet mindent csinálni…
Ha neked ez gyönyörű, akkor az a magyar közoktatás kudarca. Katasztrófa.
Zagyva, a legalapvetőbb elvárásoknak sem felel meg. Szerkezete nincs, nyelvezete szegényes, a rímek nem is kínrímek, hanem kínosak. Brrrr…
Köszönöm szépen mindkét véleményt! :)
Gyorsan hozzátenném, hogy ez egy szabad vers. Mint az összes többi vers, amiket eddig írtam. Igen, aláírom, hogy valószínűleg nem felel meg még az alapvető elvárásoknak sem, nincs szerkezete, nem szépek a rímek, sorolhatnám még... Csakhogy. Én kicsit máshogy tekintek a versírásra. Engem nem igazán érdekelnek a vaskalapos verselési szabályok, amiket nem szabadna áthágni megszegni. Számomra a legfontosabb a hangulat, annak megragadása és átadása. Olvastam annyi olyan verset, ami tökéletes szerkezetű, a rímek olyan mesterien kapcsolódtak egymáshoz, mint az építőkockák, mégsem maradt meg az elolvasása után bennem semmi. Mert egyre nem volt képes. Hangulatot teremteni. Nem tudta, de még csak meg se próbálta elérni azt, hogy beleéljem magam. Hiába a tökéletes tálalás, ha az íze pocsék.
Nem, ez nem szabad vers. Ezek szerint alapvető fogalmaid sincsenek erről a műfajról.
Nem tudom, milyen verseket olvasol, nyilván van sok rossz. De ez nagyon rossz. Tartalmában is.
Ha „kiterítem”, azaz prózaként olvasom, akkor is nagyon primitív.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!