Öngyilkosság? Miért érdemes élnünk?

Voltak nagyon nehéz pillanataim, amikor megtettem volna, de valami mindig szólt ellene. Kb. egy egyéves időszak volt ez. Valamikor nagyon jókedvű voltam egy kis ideig, de aztán hetekig sírtam, nem nagyon beszélgettem senkivel, stb stb. Csak a páromnak mondtam el, másnak nem. Nagy baj volt, de úgy érzem túl vagyok már ezen, hogy megtegyem.

Szoktam még gondolkozni, mi az élet értelme, hová tart az életem, de ezek már csak filózgatások. Igazából, akkoriban semmi célom nem volt, sajnos sok embert el is toltam magam mellől.

Mi az ami lebeszélt? A család, a barátom, olyan emberek, akiknek gyökeresen megváltozna az élete, ha én nem lennék, és többé (például) egy boldog Karácsonyuk nem lenne. Ha már felneveltek, szerettek, nem vághatom tönkre az életüket.

Mindig az vigasztalt, hogy valahogy úgyis lesz.. akármilyen nehéz is az élet. Valahogy úgyis fog alakulni. Valójában ennyi.