Szerintetek folytassam ezt a versírásos izét?

Keveset szóltam, a lelekem elszórtam,

elnyomva tartottam testem sötétjében,

elátkoztam életem,elfutott a végzetem,

ajtó sarkán vér csöpög, lábamra hullik egy csöpp,

tündéri leány mosolyog reám,

azt suttogja a : Itt a halál.

Futva keresem bánatom, mit a végzet rám hagyott,

s rálelek egy sarokban lelkem tartja fogban.

a mosolygás mit ér, ha arcodra csöppen a vér,

s kávéfőző sistereg, megszólal: Ég veled!

Itt van még egy:

Ott a tőr a kezdben, forgasd meg a szívemben!

Forgasd úgy ahogy csak te tudnád,

Forgasd úgy ahogy egy valaha volt barát!

Tépd ki szívem maradékát,

és így összeomlik bennem a világ.

Mert minek világ nélküled,

Én nélküled szenvedek!

Kis molyok rágják agyam,

Hogy valamit elrontottam.

Jóvátehetetlen bűnöm,

Kínnal, s keservel tűröm.