Mik is a tünetei a depressziónak? ->

Egyik pszichiátriai betegségnél sincs az egyénnek betegségtudata. Ha már te magadnak diagnosztizáltad, akkor nem vagy az. Valószínűleg tini vagy, tele vagy gondokkal, esetleg a családoddal is baj van, szerelmi bánat, stb..ilyen korban a nyakatokba szakad minden, és ezen mindenki átesik. Nem kell egyből pánikolni, vagy mindenféle pszichiátriai kórképet magadra aggatni. Egyszerűen át kell esned ezen a korszakon, majd elmúlik vagy megedződsz. Addig meg nyugodtan fordulj be, sírj, vagy tombolj,mert az kell. Javaslom amúgy,hogy többet figyelj magadra( kényeztesd magad, hosszú fürdő,zene,sport nagyon jó, én is azt szoktam,ha sz.ar napom van.) Kicsit jobb lesz. És próbálj meg mindig kiutat keresni,mert ha beleásod magad a problémáidba, csak gyengébb leszel, és nehezebb lesz kilábalni. Légy erős és objektív!

Ez nem depresszió. Én is ilyen voltam.:) (tanulok pszichiátriát, és dolgoztam osztályon, nem ilyen a depi) Akkor tessék, azt a pici reményt kell megragadni, és kihozni a legtöbbet belőle. Tűzz ki egy célt, és azt próbáld követni. Ne hallgass senkire,főleg aki rosszat akar. De a tanácsokat fogadd el. Nehogy már a"senkik" miatt feladd, pláne az öngyilkosság merüljön fel benned..te egyéni vagy, belőled egy van. Valamiben mindenkinél jobb vagy,ez tesz különlegessé. Ezt vedd alapul. Szóval mássz ki a gödörből, csinálj hasznosat és ne a szobádban ülj. Indulás fürdeni egy jó tengeri sós, vagy illóolajos kád vízbe, dugd be a füledbe a kedvenc zenédet,és gondold át az összes gondodat. Sírd ki magad, keseregj rajta,aztán próbáld meg előbb szellemi szinten megoldani. Ha meg nem lehet, a kiutakat keresd. De csodát ne várj, nem lehet mindent egyszerre megoldani. Fokozatosan csináld és a kisebbekkel kezd!